Noha a fenti jelenet sokkoló lehetett mindenki számára, ilyen esetek igen ritkán fordulnak elő. Egy felmérés szerint, melyet az elmúlt három év során végeztek öt nagyobb légitársaság adatai alapján, a 12 000 utas közül, akik ez idő alatt valamilyen orvosi segítségre szorultak a gépen, mindössze 38-an (vagyis 0,3 százalék) szenvedtek el olyan szívrohamot, melyben ténylegesen megállt a szívük. A New England Journal of Medicine című lapban közzétett tanulmány arról is beszámol, hogy a vizsgálat három éve alatt összesen 31-en vesztették életüket repülőút során, nagyjából 920 (8 százalék) esetben jelentkeztek szívproblémákra utaló tünetek, akik közül 162 személyt kellett leszállás után kórházba szállítani, ám valamennyien életben maradtak. Valójában a repülés során jelentkező leggyakoribb egészségügyi problémák között az ájulás, a légzési nehézségek, a szédülés és a hányinger, illetve hányás szerepelnek, és meglepő módon a fedélzet utasai között igen gyakran található egy orvos, aki szakszerű segítséget tud nyújtani. A repülőgép személyzete a fenti esetben is megkérdezte az utasokat, van-e köztük szakképzett orvos, és végül egy orvos mellett két katonai személy nyújtott elsősegélyt a bajba jutott pilótának. A kényszerleszállásra kevesebb, mint 15 perc alatt sor került, és a 63 éves férfit már a kifutópályáról egyenesen a kórházba szállították, ott azonban sajnos már nem tudtak segíteni rajta.

A Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) utasítása alapján minden gépen kell legyen elsősegély felszerelés, valamint defibrillátor, és vészhelyzetben azonnal kapcsolatba kell tudni lépni egy földi egészségügyi személyzettel. Kényszerleszállásra leggyakrabban olyan esetben kerül sor, ha egy utas vélhetőleg stroke-ot vagy szívrohamot kapott, ez azonban nem fordul túl sűrűn elő, a fenti tanulmány ideje alatt mindössze a vészhelyzetek 7 százalékában fordult ilyen elő.