Dragan Delic a Tanjug hírügynökségnek azt mondta, néhány beteg még ápolásra szorul, újabb fertőzésekre azonban nem kell számítani. Emlékeztetett arra is, hogy a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben vettek nyilvántartásba. Ennek oka, hogy a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés idényjellegű betegség, terjedése azokra az időszakokra jellemző, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed.

A belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint a múlt hétig összesen 238 fertőzést és 32 halottat regisztráltak. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, és valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A jelentés szerint a vírus okozta betegségben elhunytak mindegyike 50 éven felüli krónikus beteg volt, tehát a veszélyeztetett kategóriába tartozott. Az összes megbetegedett közül 197 fertőzöttnél következett be agyhártya- vagy agyvelőgyulladást. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik. Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya-, vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.