Ennek eredményeképpen a tudósok mostantól ecetmuslicákon is tanulmányozhatják a zaj okozta halláskárosodást és a potenciális kezelési módszereket, ez pedig felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat. "Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy valaki egy rovart használt modellként a zaj okozta halláskárosodás (NIHL,  noise induced hearing loss) tanulmányozására" - nyilatkozta Daniel Eberl, az Iowa Egyetem biológia professzora. A szabadidős, illetve munkahelyi környezetben a hangos zajok által okozott halláskárosodás egyre több pénzébe kerül az egészségügynek és egyre gyakoribb probléma, főleg, hogy a fiatalok egyre többször hallgatnak hangos zenét fülhallgatók segítségével és az idősödő Baby Boom generációból is egyre többen mennek nyugdíjba. Ennek ellenére a tudósok még mindig nem teljesen értik a probléma kialakulásában és kezelésében részt vevő molekuláris és fiziológiai folyamatokat.

"Ezeknek a folyamatoknak a megértésében segíthet az ecetmuslica, ami az összes többi modellel szemben sokkal jobban teljesít, mind genetikai rugalmasság, mind a költségek és tesztelhetőség szempontjából" - nyilatkozta Kevin Christie, a kutatásban részt vevő másik biológus. A tudósok a kísérletek során egy csapat ecetmuslicát tettek ki hangos, 120 decibeles zajoknak. Ezzel túlstimulálták az állatok hallórendszerét, hasonlóképpen, ahogy egy ember esetében történne ugyanez egy rock koncerten vagy egy légkalapács közelében. Később a muslicák hallását a természetes hangtartományban elhelyezkedő zajokkal tesztelték. Kiderült, hogy a hangos zajnak kitett muslicák hallása a kontrollcsoportban lévő állatokéhoz képest jelentősen romlott. Egy héttel később újra megvizsgálták az ecetmuslicákat és kiderült, hogy ez idő alatt teljesen visszanyerték hallásukat. A muslicák fülének vizsgálatakor a tudósok felfedezték, hogy a zajnak kitett állatok idegsejtjei komoly stressz-hatás jeleit mutatták, például a sejtek energiaellátásáért felelős mitokondrium alakja is megváltozott. A stresszre hajlamosító genetikai mutációval élő muslicák hallása a vizsgálatok szerint sokkal nagyobb mértékben romlott, mint a többieké és esetükben az egy hét eltelte után sem állt vissza a teljes halláskapacitás.

A kutatók szerint a muslicák és az emberek fülének hasonlóságai miatt a kísérlet eredményei emberekre is vonatkoztathatók. "Reméljük idővel majd ezt a módszert használva vizsgálhatjuk meg az NIHL hatására kialakuló genetikai változásokat - nyilatkozta Christie - És természetesen azt is, hogy az új modell segíthet felgyorsítani a halláskárosodást megelőzésére és kezelésére használható kezelési módszerek kifejlesztését." A kutatás részletes leírása a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklap online kiadásában olvasható.