Pascal Häfer a legfiatalabb beteg, akit az úgynevezett Berlin-szívvel tartottak életben az alkalmas donor megérkezéséig. A türingiai kisfiú egy szívkamrával született, ezért az utóbbi két és fél évet a kisebb hűtőszekrény nagyságú szerkezethez kötve kellett eltöltenie a berlini országos szívgyógyászati központban (DHZ). Nagyjából két méter hosszúságú csövek kötötték össze a kerekes "alvázon" elhelyezett készülékkel, a mozgási szabadsága így nem szűnt meg teljesen, de csak a kórház parkjáig juthatott el, és már alig emlékszik az otthonára. A szülei sem sűrűn jártak otthon, mindketten a kórházba költöztek, és felváltva voltak a kisfiú mellett.

A várakozás ideje sokkal hosszabbra nyúlt, mint gondolták. A kisgyermekek keringésének támogatására alkalmas Berlin-szívet eredetileg azzal a céllal fejlesztették ki, hogy áthidalják vele a szívbetegség legsúlyosabb szakasza és a transzplantáció közötti rövid, legfeljebb néhány hetes időszakot, de egyre kevesebb a donor, és ezért egyre tovább kell várni, mire beültetésre alkalmas szerv érkezik - mondta Felix Berger, a DHZ igazgatója szerdán. Éppen azért mutatják be a nyilvánosságnak Pascal történetét, hogy szervadományozásra biztassák a német lakosságot - tette hozzá. Pascal végül a nyár elején jutott új szívhez, de - gyerekeket, felnőtteket együttvéve - csaknem ezren vannak még a németországi várólistán. Az idén eddig 170 szívátültetést hajtottak végre, donor azonban mind kevesebb van. 2012-ben az átültethető szervek valamennyi típusát együttvéve 13 százalékkal kevesebb donort regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A csökkenésben szerepe van a tavaly leleplezett visszaéléseknek. Kiderült, hogy egyes klinikákon meghamisítják betegek adatait, hogy állapotuk súlyosabbnak tűnjön, és így előrébb kerüljenek a várólistán. A szervadományozással kapcsolatos tevékenységeket összehangoló szervátültetési alapítvány (DSO) előrejelzése szerint az idén tovább csökken a donorok száma.