Szerzői, kínai, izraeli és amerikai kutatók, akik a levegőszennyezés egészségre gyakorolt hatásából - összehasonlításokkal - a várható élettartam egyértelmű és konkrét rövidülésére következtettek. Ennek megállapításához az 1991 és 2000 közötti időszak halálozási adatait vették alapul. Az észak-kínai helyzet meghatározó módon annak is a következménye, hogy a központi kormányzat 1950 és 1980 között kedvezményes politikát érvényesített, ingyenes széntüzelést biztosított a Huaj folyótól északra eső területeken, ahol hűvösebb az időjárás. A kutatók összesen 90 városból gyűjtötték adataikat 1981 és 2000 között a szálló por, a parányi 100 mikron átmérőjű, vagy annál kisebb szennyező részecskék mértékéről, koncentrációjáról. Ezek forrásai többnyire az erőművek, az építkezések és a gépjárművek. Megállapítást nyert, hogy az északi országrészben koncentrációjuk 184 mikrogramm volt köbméterenként, 55 százalékkal magasabb, mint délen. A lakosság körében a várható élettartam átlagosan 5,5 évvel mutatkozott alacsonyabbnak.
A szakemberek egyértelműen olyan betegségek nagyobb előfordulását találták, amelyek kialakulásában bizonyított szerepe van a levegő minőségének. Ilyenek a szív- és érrendszeri megbetegedések, az agyvérzés, vagy a tüdőrák. A kutatók szerint az általuk alkalmazott mérési módszerek alapján a világ más is részein is megbecsülhető a rossz minőségű levegőnek a születéskor várható időtartamra gyakorolt hatása. Ezek szerint minden egyes köbméterenkénti 100 mikrogramm szálló por (TSP) 3 évvel rövidíti le azt. Korábbi kutatási eredmények ugyancsak összefüggést mutattak a levegőszennyezettség és a halálozások gyakoriság között, és megállapították például, hogy 2010-ben 1,2 millió korai halálozás oka volt a rossz levegő Kínában. Becslések szerint az elmúlt 20 évben folyamatosan nő, az elmúlt öt évben pedig csaknem 40 százalékkal emelkedett az asztmás jellegű megbetegedések száma is.
A levegőszennyezés kérdése egyre gyakrabban kerül az érdeklődés középpontjába Kínában, és hetekig folyt róla vita idén januártól, amikor például Pekingben a levegőminőség mutatója többszörösen meghaladta a kritikus szintet, és volt olyan nap, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak mondott határérték 30-szorosát mutatta. A kínai központi kormány a közvéleményt intenzíven foglalkoztató kérdésben lépésekre kényszerült, és tíz új szigorító intézkedést hozott a levegőszennyezés korlátozására. Ezzel egy időben a bíróságokat a felelősök szigorú megbüntetésére hívták fel, és lehetővé tették számukra a környezetet érintő ügyekben is a halálbüntetés kiszabását.