Yagesh Bhambhani, a kanadai Albertai Egyetem professzora Mayank Rehanival, az intézmény egyik hallgatójával közösen arra a következtetésre jutott, hogy a vezetés közbeni mobilozás mindenképpen hajlamossá tesz a felezővonal átlépésére, a gyorshajtásra és az indexelés nélküli sávváltásra. A hibák szaporább szívritmussal és emelkedett agyi aktivitással is jártak. „Nyilvánvaló, de valamiért mégsem tudatosult az emberekben, hogy autóvezetés közben a legbiztonságosabb az útra figyelni” – tette hozzá Rehani.

A téma 2009-ben keltette fel a kutatók érdeklődését, nem sokkal azután, hogy a térségben betiltották a kézben tartott mobiltelefon vezetés közbeni használatát, ám a kéz nélküli eszközökét nem. A tanulmány elkészítéséhez infravörös spektroszkóppal vizsgálták meg 26 ember agyi aktivitását, akik a Virage VS500M gépkocsi-szimulátorban végeztek feladatokat a Glenrose Rehabilitációs Kórházban. Ez a nem invazív technológia lehetővé tette a bal első agyi lebeny aktivitásának valós idejű szemrevételezését. A résztvevők először telekommunikációs eszköz használata nélkül vezettek a szimulátorban, majd kéz nélküli eszközzel bonyolítottak kétperces, érzelmi töltetet kerülő beszélgetéseket.

A beszélgetés élénkebb agyi aktivitással társult, illetve az oxihemoglobin emelkedett szintjével, valamint a deoxihemoglobin csökkenésével – ami a fokozott idegi működést bizonyítja. „A szervezett így próbálja kiegészíteni a figyelemmegosztás miatti fokozott oxigénigényt” – magyarázta Bhambhani professzor, aki hozzátette: az eredmények nem bizonyítanak összefüggést a fokozott idegi aktivitás és a vezetés során elkövetett hibák között.