John Loehr, a Biology Letters című lapban megjelent tanulmány szerzője, a Helsinki Egyetem munkatársa kifejtette, hogy a 20. században a háborúk során már sokkal nagyobb szerepe van például a szerencsének, mint a fittségnek. Vizsgálata során Loehr a II. világháború idején zajló 3 és fél hónapos téli háborúban harcoló katonákról gyűjtött képeket, akik 1939-ben Finnország oldalán harcoltak a Szovjetunió ellen. Az összegyűjtött arcképeket a szakember aszerint csoportosította, hogy kik élték túl a háborút, és kik nem, és még annak is utána tudott járni, ki hány utódot nemzett. Mivel a katonaság a mai napig kötelező Finnországban, az így kapott adatok reprezentatív mintát adtak az ország férfi lakosságáról.

Az összesen 795 katona arcképének elemzése során Loehr megállapította, hogy a szélesebb arcú katonáknak több gyereke született, mint a keskeny arcúaknak, ugyanakkor előbbiek átlagosan alacsonyabb tisztséget töltöttek be a seregben, mint az utóbbiak. Ennek egyik oka lehet, hogy – amint azt korábbi kísérletek kimutatták – a szélesebb arcú férfiak általában kevésbé megbízhatóak és szavahihetőek.

Loehr ugyanakkor azt is megállapította, hogy a férfias külső semmilyen előnyt nem jelentett atekintetben, hogy valaki túlélte-e a háborút vagy sem, a széles és a keskeny arcú férfiak ugyanis ugyanolyan arányban vesztek oda a harcokban. Vagyis úgy tűnik, a technológia felülírja a tesztoszteronokat, és míg egy szemtől szembeni harcban sokat számíthat, hogy ki mennyire férfias, a fegyverek korában már más szempontok döntenek.