Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://vital.hu)

Fejtett bab

Ez a nagy tápértékű, laktató zöldségféle, bármely kiegyensúlyozott étrend zsírszegény, rostban gazdag alapanyaga lehet, a vegetáriánus étrendből meg szinte nem is hiányozhat. Szárított formában ugyan egész évben rendelkezésünkre áll, de a frissen fejtett nyári bab különösen ízletes és vitaminokban is gazdagabb.

Húspótló

A többi hüvelyeshez hasonlóan a fejtett bab is kitűnő fehérjeforrás. Húsfélék helyettesítője lehet az étrendben, mivel fehérjéi a gabonafélék (pl. száraztészta, rizs) fehérjéivel kiegészítve egyenértékűek a hús vagy a tojás fehérjéivel.

Az állati eredetű fehérjékkel ellentétben a hüvelyesek a szójababot kivéve nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben és összetételben a szervezet egészséges működéséhez szükséges esszenciális aminosavakat, ezért más növényi eredetű táplálékkal és (teljes kiőrlésű) gabonafélékkel együtt célszerű őket fogyasztani. Ezt a szabályt különösen a vegetáriánusoknak fontos szem előtt tartaniuk.

Rostjai

A fejtetett bab és a hüvelyesek az egyik legjobb forrásai az oldható és oldhatatlan élelmi rostoknak. Az előbbiek megkötik a bélben a koleszterint, ezáltal gátolják vagy csökkentik annak felszívódását. Vizsgálatok szerint a bab a teljes vérkoleszterinszintet 19%-kal, a rossz típusú koleszterinszintet pedig 24%-kal is csökkentheti, miközben a jó típusú HDL-koleszterinszint változatlan marad. Ez az eredmény azoknál a betegeknél jelentkezik leglátványosabban, akiknél a vérkoleszterinszint kiindulási értéke magas.

Mivel a hüvelyesekben lévő keményítő ha nem pépesítjük az oldhatatlan élelmi rostoknak köszönhetően a szervezetben csak nagyon lassan szívódik fel, a belőle képződő szőlőcukor hosszabb idő alatt kerül be a véráramba és nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Ennek különösen a cukorbetegek számára van jelentősége, mivel segít vércukorszintjük egyenletesen tartásában.

Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást, így hatásosak székrekedés ellen, illetve mérséklik a vastag- és végbélrák veszélyét, valamint elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürülését a szervezetből.

Tápanyagtartalma

A fejtett bab jó forrása a niacinnak, tiaminnak (B1-vitamin) folsavnak, riboflavinnak (B2-vitamin), pantoténsavnak, vasnak, foszfornak, káliumnak és magnéziumnak. Tartalmaz béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), B6vitamint, C- és E-vitamint, biotint (H-vitamin), krómot, cinket és kalciumot. Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. 10 dkg-ja biztosítja a napi foszforszükséglet, több mint egynegyedét. Ennek az ásványi anyagnak fontos szerepe van a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. A hüvelyesek, így a bab is gazdag olyan vegyületekben (ún. proteáz-inhibitorokban), melyek a bizonyos védelmet nyújtanak a bélbe kerülő rákkeltő anyagokkal szemben. Tápanyagtartalmát a fagyasztás nem módosítja lényegesen, de a konzerválással C-vitamintartalma csökkenhet (ez a szárításra is vonatkozik). A babkonzervek nagy hátránya még, hogy többnyire egészségtelenül sok só van bennük.

A száraz babot főzés előtt 6-8 óráig vízben kell áztatni, és kb. 40 perc alatt puhára főzni. Ezzel az eljárással csökkenthetjük a benne lévő emészthetetlen szénhidrátok mennyiségét, s ezáltal a puffadást okozó hatást. A fűszerezés szintén segít a szelek megelőzésében (pl. gyömbér, babérlevél, édeskömény, kömény, kakukkfű, rozmaring, zsálya, borsfű, citromfű).

A kemény vagy főtlen vesebab az emberi szervezet számára emészthetetlen anyagot is tartalmaz, ami súlyos ételmérgezést okozhat. A szárított vesebabot áztatás után ezért először mindig forraljuk negyed óráig, majd lassú tűzön főzzük addig, amíg a babszemek meg nem puhulnak. A többi babfélében is van ehhez hasonló vegyület, de az rendszerint emészthető, és akkor sem okoz problémát, ha az étel nem főtt meg kellőképpen. A renyhe bélműködésben szenvedőknek azonban ezekkel a babféleségekkel is vigyázniuk kell!

Nem mindenkinek!

A bab és a hüvelyesek viszonylag sok purint tartalmaznak, köszvényes betegeknek ezért érdemes kerülni, de legalábbis mérsékelni fogyasztásukat.

A fejtett bab méreganyaga, a vicin a favizmusban (egy örökletes enzimhiány-betegség) szenvedő betegeknél súlyos vérszegénységet okozhat.

Parkinson-kór vagy depresszió miatt monoaminoxidáz-gátló (MAO-inhibitor) gyógyszert szedők kérjék orvosuk tanácsát, mivel e szerek egyik típusa a fejtett babbal együtt fogyasztva vészes vérnyomás-emelkedést idézhet elő. Hasonló reakciót más élelmiszerek is kiválthatnak (pl. élesztő, sajt, banán, pácolt hering, bor).

Érdekességek a babról

A fejtett bab őshazája Dél-Mexikó és Közép-Amerika. A legrégebbi, 8-10 ezer éves leletek perui és mexikói ásatások során kerültek elő. Európai "testvéréről" először Vergilius tesz említést. Európába az "amerikai bab" Kolumbusz hajóival érkezett, és hamarosan el is terjedt az egész kontinensen háttérbe szorítva a korábban fogyasztott változatokat (pl. lóbab).

Hippokratész szerint a bab felfúvódást okoz, amit csak azzal lehet csökkenteni, ha főve áttörjük. Később is úgy gondolták, hogy a bab igencsak megterheli a gyomrot, így a vele élőknek nyugtalan és nehéz álmuk lesz. Ugyanakkor a savanykás, tejfölös bablevest az alkoholtól megfáradt gyomor legjobb ápolójának tekintették.

A bab hüvelyéből főzött teát vércukorszint- és vérnyomáscsökkentőnek tartják, ami serkenti a szívműködést, sőt vizelethajtó hatású. Külsőleg a fehér babot gyulladásokra, kelések érlelésére borogatásként használták. Az őrölt szárazbab tejjel kevert pépjét meg sebek, ekcéma és bőrviszketés gyógyítására ajánlották. Úgy tartották, hogy fogyasztása a pattanásos bőrt belülről tisztítja.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://vital.hu/themes/health/bab1.htm