„Azt reméljük, hogy az olyan területeken, ahol a HIV széles körben terjed, az emberek a kezdeti fertőzés megelőzésére használhatnák ezt a gélt” – mondta az Antiviral Therapy legújabb számában megjelent kutatás vezetője, Joshua L. Hood.

A méhméreg egyik összetevője, az erős toxinnak számító melittin lyukat üt a HIV vírust és más vírusokat körülvevő védőburkon. Nagy mennyiségű szabad melittin jelentős károkat tud okozni. A vírus ellenes terápián kívül a tanulmány szerzői, Samuel A. Wickline és J. Russell Hornsby azt is kimutatták, hogy a melittint hordozó nanorészecskék hatékonyan elpusztítják a daganatos sejteket is. A nanorészecskékre helyezett melittin az egészséges sejteket nem károsítja, mert Hood védő ütközőket alakított ki a nanorészecskék felületén. Amikor a nanorészecskék érintkezésbe lépnek a normális sejtekkel, amelyek sokkal nagyobb méretűek, a nanorészecskék egyszerűen lepattannak róluk. A HIV viszont még a nanorészecskénél is kisebb, ezért befér az ütközők közé, így érintkezik a nanorészecske felszínével, amely a méhmérget hordozza.

Hood elmondta, hogy e módszer nagy előnye az, hogy a nanorészecske a vírus szerkezetének létfontosságú részét támadja. A HIV elleni gyógyszerek ezzel szemben a vírus szaporodási képességét gátolják, ez azonban nem képes megakadályozni a kezdeti fertőződést, ráadásul egyes vírustörzsek a gyógyszereket kijátszva mégis képesek szaporodni. A szakértő szerint a megelőzést szolgáló hüvelyzselén kívül a melittint szállító nanorészecskéket meglévő HIV fertőzés, különösen gyógyszerrezisztens fertőzések kezelésére is felhasználhatják. A nanorészecskéket intravénásan a véráramba lehet juttatni, és elméletileg megtisztíthatják a vért a HIV vírustól. Mivel a melittin minden ilyen védőburkot megtámad, a módszer nem csupán a HIV vírusra korlátozódik. Számos vírus, köztük a hepatitisz B és C is ugyanezzel a vírusburokkal rendelkezik, ezért sebezhetők a melittint hordozó nanorészecskékkel szemben.