A stroke-ot (szélütés) az agyat ellátó erek rögösödése okozza. Az érelzáródás okozta oxigén- és tápanyaghiány rövid idő alatt az érintett sejtek pusztulását okozza, így elengedhetetlen, hogy a stroke-ot szenvedő beteg mihamarabb orvosi ellátásban részesüljön. Mindazonáltal 1926 óta tudjuk, hogy az agy egy területe (a hippokampusznak nevezett régió sejtjei) képesek dacolni a károsító hatással, és túlélési üzemmódba kapcsolnak. Ezen jelenséget tervezték megfejteni az Oxford Egyetem munkatársai.

Alastair Buchan professzor és munkacsoportja patkánykísérletekben kimutatta, hogy a túlélő sejtek egy hamartin nevű fehérjét termelnek, mely eltolja az anyagcserét az energiaraktározás irányába. Vagyis ez azt jelenti, hogy az idegsejtek befejezik az újabb fehérjemolekulák termelését, és a már meglévőkből gazdálkodnak. A hamartin gátlása ugyanakkor a sejthalál folyamatát idézte elő. A stroke-os betegek ellátásában jól jönne egy hasonló hatású gyógyszer, melynek adagolását a sürgősségi osztályra érve azonnal el lehetne kezdeni, így nyújtva meg azt az ablakot, amíg a vérellátás kiesése okozta károsodás visszafordítható. Mindazonáltal, nem tudjuk, hogy Nature Medicine hasábjain részletezett védőmechanizmus miért pont a hippokampuszban érvényesül, a többi területen pedig nem.