"Az a gondolat, ha előre fizetünk, az egy jó szándék lépcsőzetes megvalósulása, amely aztán átalakulhat egy olyan utópiává, amikor mindenki segít a másikon" - magyarázta Kurt Gray. "Sajnos azonban a kapzsiság és az önzőség erősebb, mint a valódi nagylelkű cselekedetre való késztetés." A kutatók a tanulmány elkészítéséhez öt, a munkát vagy pénzt érintő kísérletet végeztek el, együttműködve a Harvard Egyetem szakembereivel is.

Az egyik kísérlet során 100 embert kértek fel egy metrómegállóban, Cambridge-ben, hogy játszanak velük egy gazdasági játékot. A résztvevőknek választaniuk kellett valakit, aki egy borítékban található 6 dollárt szétosztja közöttük. Ezután elmondták, hogy aki nagylelkűen szétosztja a pénzt, vagyis nekik adja az összes pénzt, az egy újabb borítékot kap, amiben 6 dollárt helyeztek el a számára. Ha egyenlően, magát is beleértve osztja szét a pénzt, ő végül csak 3 dollárt kap, ha pedig kapzsi módon megtartja mindet, semmit sem kap. A feladat lényegében modellezte azt, hogy a nagylelkűségért előre fizetünk. Az eredmények végül igazolták a kutatók hipotézisét, miszerint a kapzsiság jobban érvényesül.

A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert a negatív ingerek nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a pozitívak. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy evolúciós szempontból van haszna is. "Ha egy tigris van a közelben, akkor tényleg döntened kell, különben téged fog felfalni. De választani egy gyönyörű naplemente vagy egy finom étel között, már nem élet-halál kérdése" - fűzte hozzá a szakember. A tanulmány a Journal of the American Psychological Association oldalain jelent meg.