A népbetegségnek számító, akár a teljes artériás rendszert érintő érelmeszesedés során koleszterintartalmú plakkok rakódnak le az érfalakra. A lerakódások a vér útjának beszűkülését és a szállított vér mennyiségének csökkenését eredményezik. A plakkok felszínén rögösödés is kialakulhat, ami magában rejti a teljes elzáródás kockázatát. A veszélyes érszűkület helyétől függően a betegnek szívinfarktussal, szívelégtelenséggel, agyvérzéssel vagy perifériás érelzáródással kell számolnia.

A sztentek működési elve

Ami a bányamérnöknek a mélybe fúrt alagutak, tárnák stabilizáláshoz használatos drótháló, az az érsebésznek a sztent. Az elmélet mindkét esetben ugyanaz: a belülről történő stabilizálás és a védelem. Az érelmeszesedés okozta artériaelzáródások az erek belsejébe juttatott filigrán, cső alakú fémhálóval megakadályozhatók, a vér akadálytalan áramlása biztosítható. A minimális beavatkozással járó operáció életmentő jelentőségű.

Ballon-angioplasztika

A helyi érzéstelenítésben végzett, fájdalommentes beavatkozás (ballon-angioplsztika) során elsőként az érfal lerakódásainak eltávolítása, a vér útjának szabaddá tétele a cél. Az operáló orvos egy úgynevezett ballon katéter segítségével kiszélesíti a beszűkült érszakaszt és felhelyezi a sztentet, ami a helyére kerülve szorosan az érfalhoz illeszkedik. A műveletet követően a sztent fémhálói szabadon állnak, majd két-három nap elteltével megindul a szövetképződés és pár hetet követően már a sztent teljes felületét hegszövet fedi. Mivel a fém idegen test a szervezetben, mindaddig fennáll a vérrög képződésének veszélye, míg az eszközt teljesen körül nem veszik az új szövetek. A komplikáció fellépésének esélye vérhígító készítmények adásával, illetve gyógyszer-kibocsátó sztentek alkalmazásával csökkenthető.

Érintett érszakaszok

A szívkoszorúerekben elhelyezett sztentelésen kívül a kis fémhálók a nyaki verőerekbe is helyezhetők, habár ezek eredményességéről hosszú távú tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A kéz- és láb-, valamint a veseartériában gyakori még a sztent felhelyezése. A főütőér érfala idővel meggyöngülhet és az érfalon kitüremlés, más néven aneurizma alakul ki. A meggyengült ér könnyen megrepedhet és súlyos, akár halálos belső vérzést okozhat. Sztenttel megerősíthetők az ilyen gyenge érszakaszok is. (Sztenteket az említetteken kívül a tumorterápiában is alkalmaznak, például olyan esetekben, amikor a daganat a légutakat, az epevezetéket, vagy a nyelőcsövet blokkolja.)

Felszívódó sztent

A sztentelés legújabb eredménye az úgynevezett felszívódó sztent. Új-zélandi kutatók egy a felszívódó varratokhoz hasonló anyagból készített eszközt ültettek be betegek koszorúereibe. A kutatások során megállapítást nyert, hogy a sztenteknek nem kell állandóan az erekben maradniuk. Ha a rög eltávolítását követő hat hónapon át az artéria nyitva marad, a beteg gyógyultnak tekinthető. A fém sztenthez hasonlóan az új, felszívódó változatot is hatóanyaggal vonják be. Miután az átjárta az artéria falát, megkezdődhet a felszívódás. Az eszköz hosszú távú eredményességének megítélése még várat magára.