Shigehiro Oishi, a Virginia Egyetem munkatársa és Selin Kesebir, a Londoni Üzleti Iskola kutatója két tanulmányt is megjelenttettek a Psychological Science című lapban, melyekben arra keresték a választ, a fenti hozzáállások közül melyik kikre jellemző, és melyik milyen előnyökkel járhat. Amint azt a szakemberek kifejtették, a Facebook korában sok amerikai annak a híve, hogy minél több, sekélyes ismeretségre kell szert tenni, ám az Egyesült Államokon kívül már nem mindenhol tartják jónak, ha sok barátja van az embernek. Oishi és Kesebir úgy vélik, az amerikaiak azért kedvelik a kiterjedtebb ismeretségi kört, mert sokat költöznek, így minél több a barátjuk, annál kisebb veszteségnek élik meg, ha egyiküktől el kell szakadniuk. Egy másik döntő szempont a gazdasági helyzet, kedvező időkben ugyanis ritkábban van szükség arra, hogy egymást segítsék a barátok, így lehetőség van sok kapcsolat fenntartására, ám ha nehéz idők járnak, jobb a kevesebb barát, hiszen azokat könnyebb anyagilag vagy egyéb módon segíteni.

A fentiek alapján a szakemberek úgy vélik, a szélesebb baráti kapcsolatok azok számára kedvezőek, akik mobilisabb és anyagilag kedvezőbb körülmények között élnek, míg a kevés barát azokhoz illik, akik inkább egy helyben szeretnek maradni és gazdaságilag sincsenek túl jó helyzetben. Vizsgálataik végeztével Oishi és Kesebir arra a következtetésre jutottak, hogy ahogy csökken a lakosság mobilitása, és mélyül a gazdasági recesszió, az Egyesült Államok társas hálózata is át fog rendeződni, és a sok felszínes barátság helyett egyre többeknek lesz kevesebb, de mélyebb kapcsolata a körülötte lévőkkel.