Milyen egy ízület belülről?

Az egyes csontok találkozásánál lévő ízületeink teszik lehetővé csontrendszerünk egyes tagjainak egymáshoz képesti elmozdulását, a végtagok és a törzs hajlítását, nyújtását. A csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek az ízületekben: az egyik csont sima porccal borított felszíne gömb vagy henger alakú, és ez az ízületi fej a másikba mint ízületi árokba (vápába) simul bele, az egészet pedig az ún. ízületi tok zárja magába. A két porcfelszín közötti rés az ízületi üreg, amelynek „olajozottságáról”, az egymáson csúszó felületek súrlódásmentességéről a tok belső felszínén lévő, sejtdús boholyréteg által termelt ízületi folyadék gondoskodik. A csontvégeket takaró porcszövet nagy víztartalmú, a csontnál lágyabb, rugalmas, a benne lévő kollagén rostoknak köszönhetően nagy nyomási szilárdság jellemzi. Porcsejtekből és sejtközötti állományból áll, amelynek legfontosabb összetevői glükózamin-szulfátból felépülő hosszú láncú glükózaminoglikán molekulák, valamint a kondroitin-szulfát és a hialuronsav. Az ízületi felszíneket a kékesen áttetsző, sima felszínű üvegporc, a hialin borítja. A porcszövetekben nincsenek erek, ezért a sejtjei számára szükséges táplálékot és oxigént nem a vér, hanem az ízületi rést kitöltő ízületi folyadék szállítja. Ez a különleges összetételű folyadék sokfunkciós, hiszen a síkosítás és táplálás mellett még vegyi és mechanikai védelmet is biztosít az ízületeknek: kórokozó-ellenes anyagot is tartalmaz, és segít ellenállni a külső nyomásnak.

Sérülékeny rendszer

Az ízületeink, porcaink életünk során folyamatosan terhelés alatt vannak, és ez még az ülő életmódúakra, a legpasszívabbakra is vonatkozik, nemcsak a sportolókra vagy a kemény fizikai munkát végzőkre. Az évek számának emelkedésével szinte törvényszerűen jelentkeznek gondok, és a terhelést az elhízás (a feleslegesen cipelt kilók), az egyenetlen súlyeloszlás (például gerincferdülés, vagy lábak hossz-eltérése miatt) és bizonyos mozgásformák (például emelés, ugrálás, kemény talajon futás, stb.) a sokszorosára növelhetik. Az ízületi folyadék termelődésének csökkenése, a porcok elhasználódása, kopása leggyakrabban a térd, a csípő- és a vállízületeknél okoz fájdalmat és ízületi merevséget. A porc rugalmatlanná válik, az ízületi rés kisebb lesz, a folyadék nem táplálja megfelelően a porcszövetet, alatta meszesedés kezdődik, sőt, az ízületek peremén is csontfelrakódások alakulhatnak ki. Ha ezek a csepp, madárcsőr vagy egyéb alakú csontképződmények leszakadnak a porc felszínéről, az ízületi térben helyüket változtató, igen nagy fájdalmat okozó „ízületi egerek” jöhetnek létre. A folyamat során az ízület mozgása beszűkül és a végtag is egyre nehezebben tölti be a funkcióját. A beteg maga sokáig nem veszi észre a bajt, hiszen a folyamat többnyire lassan, évek alatt zajlik, és amikor már a jellegzetes tünetek, a reggelente fájdalmasan „berozsdásodott” ízületek, nehézkesebb mozgás, ízületi duzzanat, gyulladás jelentkezik, akkorra már jelentősen előre haladt a károsodás.

Időseket és fiatalabbakat is érinthet

A kopásos ízületi bántalom, a porcdegeneráció (artrózis) esélye az idősebbeknél egyre nő, a hatvan éven felülieknek már közel kétharmada szenved tőle. Bármelyik testrész ízületénél megjelenhet, de leggyakrabban a térd és a vállízületet érinti először. A térd (illetve általában a páros ízületek) artrózisánál nem ritka, hogy a beteg akaratlanul kímélni kezdi a fájdalmas ízületet, ezért, a testsúly nagyobb részét a másik oldalra teszi át – az egyenlőtlen terheléstől aztán az artrózisos tünetek azon az oldalon is megjelennek, míg emitt az izmok gyengülni, sorvadni kezdenek. Az artrózis gyógyítására gyógyszeres (fájdalom- és gyulladáscsökkentők, porcregenerálók), fizikoterápiás (gyógytorna, fürdők, stb.) és sebészeti lehetőségek állnak rendelkezésre. Műtéti megoldásra a csontnövekmények, esetleges letört csontszilánkok eltávolítása érdekében kerülhet sor, de súlyosabb esetekben a teljes ízület cseréje, protézis beültetése is szükségessé válhat.

Hogyan vigyázhat jobban ízületei egészségére?

Mindenkinek érdemes az életkor előre haladtával fokozottabban odafigyelni csontjai, ízületei egészségére. Az érintettek a legtöbbet maguk tehetnek ezért, elsősorban rendszeres mozgással, helyes táplálkozással. Kezdeti stádiumban a terhelés csökkentése (például a túlsúlyosaknál egy súlycsökkentő diéta, az aktivitás növelése, egyoldalú terhelésnél testtartás-javító torna, stb.) is elegendő lehet a tünetek elmulasztására, a további porckárosodás megállítására. Tanácsos egy szakértővel konzultálni, hiszen nem minden mozgásforma felel meg egyformán: a fájós, agyonterhelt térdízületeket például nem szabad kitenni az ugrálással, erős zökkenésekkel járó aerobicnak, futásnak, különösen nem kemény talajon, betonon. Ez azonban nem lehet akadály, hiszen számos egyéb mozgás, így például a nordic walking, a séta, az úszás, a tai-chi, a kerékpározás számukra is megfelelő lehet. Ma már olyan gyógyszerek, táplálék-kiegészítők is rendelkezésre állnak, amelyek a porcszövetet erősítő, védő, tápláló anyagok kellő beviteléről, pótlásáról gondoskodnak. Ilyen például a porcszövet sejtközötti állományát építő glükózamin-szulfát, a kondroitin és a hyaluronsav. A glükózamin-szulfát gátolja a porcot bontó enzimek működését, javítja az ízületi folyadék viszkozitási tulajdonságait. A kondroitin javítja a porc vízmegkötő-képességét és rugalmasságát, a porcot bontó enzimeket blokkolja. A hyaluronsav sűríti az ízületi folyadékot, táplálja a porcszövetet.

Ne várja meg a nagyobb bajt: ha életkora, akár mozgásszegény életmódja, vagy foglalkozásából adódó egyoldalú terhelés miatt veszélyben lévőnek érzi ízületei egészségét, konzultáljon orvosával a megelőzés lehetőségeiről!