A 36. hétnél korábban született gyermekeket nevezzük koraszülötteknek. A születési súly e szempontból nem mérvadó: lehet valaki időre született, de ha a súlya nem éri el az előírt 2500 grammot, azt méhen belül sorvadtnak nevezzük. Fokozott gondoskodást, ápolást, odafigyelést igényeinek ezek a kis súlyú újszülöttek is. Hasonló okok hozzák létre ezt az állapotot, mint amelyek a koraszülésért felelősek, ilyenek lehetnek az anya részéről a dohányzás, a méhlepény rossz tapadása vagy sérülése, keringési betegségek, cukorbetegség, megelőzően gyakori abortusz, túl rövid idő a két terhesség között, ikerterhesség; a magzat részéről kromoszómarendellenességek, súlyos fejlődési rendellenességek, méhen belüli fertőződés stb.

A 26. terhességi hét előtt születettek abortátumnak számítanak, habár az orvostudomány fejlődésével egyre több ilyen gyermeket is sikerül megmenteni, életben tartani. A rekordok könyvébe illő a koraszülöttek tekintetében, hogy 22. hétre, illetve 380 grammos születési súllyal született gyermeket is sikerült már életben tartani.

Betegségek

Már maga a születés is veszélyekkel jár a koraszülöttre nézve, mivel váratlan időben következik be, s bár a baba kisebb, fokozott sérülékenysége miatt mégis több baj érheti a szülés során. Nagyobb a vérzékenységi hajlama, agyvérzése alakulhat ki, amely a későbbiekben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezethet. A légzőrendszer nem készült fel a méhen kívüli életre, a tüdő éretlen, nem termeli a surfactant nevezetű felületaktív anyagot, amely a tüdő kitágult állapotát tartja fenn, hozzájárulva a kielégítő gázcseréhez. Ezért szükséges a koraszülöttek legtöbbjét lélegeztetni. Az utóbbi időben már lehetőség van rá, hogy ennek az anyagnak a mesterségesen előállított alakját az újszülött tüdejébe fecskendezzék, így biztosítva a légzést – a lélegeztetés mellett.

Koraszülötteknél éretlen a tápcsatorna is, de a korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében. (A korai szülés miatt sokszor az anya tejtermelése sem indul be kellő mértékben, pedig ez nagyon lényeges lenne. Kutatások kimutatták, hogy a koraszülött anyjának teje összetételében jelentősen különbözik a normális újszülöttétől, s jóval alkalmasabb a saját gyermek táplálására, mint a gyűjtött női tej, nem is beszélve a tápszerekről, habár már létezik speciális, koraszülöttek részére készült tápszer is. A bél rossz keringése miatt kialakulhat vastagbélelhalás, ami hashártyagyulladást, táplálási problémákat okoz.

Gyakran fenntartja méhen belüli rendjét a keringés is, amely így nem alkalmazkodik kellő mértékben a külvilági élethez. Ez is jelentős, de megoldható problémát okoz. A koraszülöttek szervezetének víztartalma relatíve magasabb, veséjük éretlenebb, mint az időre született újszülötteké, ezért mesterséges táplálásuknál ezt is figyelembe kell venni.

Az idegrendszer éretlensége miatt mások a reflexeik, pl. a nyelési reflex hiánya igen súlyos problémákat (félrenyelés, táplálhatatlanság) okoz. Neurológiai következményekben nyilvánul meg az átélt oxigénhiány is. A lélegeztetés során alkalmazott magas oxigénkoncentráció viszont speciális újszülöttkori szembetegség (ideghártya-elváltozás, ROP) kialakulásához vezet.

Kilátások

Az első élethónapokban a koraszülött fokozatosan „ledolgozza hátrányát". Aki 2 hónappal korábban született, az félévesen még csak 4 hónaposnak kell, hogy megfeleljen. Ne várjunk tőlük ennél többet! 12 éves korukig még magukon viselhetik a tipikus koraszülöttjegyeket: kél oldalról lapított koponya, enyhén dülledt szem, de ezt is kinövik.

Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatás válik szükségessé, mozgásfejlesztő foglalkozások kellenek. Az elhúzódó lélegeztetés egy bizonyos tüdőelváltozás (bronchopulmonalis dysplasia) létrejöttét okozza, de a tüdőszövet 5-7 éves korra általában regenerálódik. A túlélés tekintetében nagyon sok múlik azon, hogy mennyire sikerül megoldani a veleszületett fejlődési rendellenességeket.

Összefoglalva: szövődménymentes koraszülés esetén, fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül gyakorlatilag teljesen egészséges gyermekekre számíthatunk, bár bizonyos betegségekre esetleg a későbbiek során nagyobb lehet a kockázat.