A kutatók úgy vélik, hogy ezekből a visszanyert toxinokból biztonságos és hatékony gyógyszereket lehetne előállítani. A szakértők mérges kígyók és gyíkok genomját vetették össze, hogy kimutassák az állatok méreganyagainak kifejlődését. Dr. Nicholas Casewell, a Liverpooli Trópusi Orvostudományi Intézet munkatársa szerint „meglepően dinamikus” folyamatról van szó, mely során a méreg vegyületei fejlődés révén alakulnak ki, később pedig a testrészek más felhasználásra alkalmazzák azokat. „Eredményeinkből az derült ki, hogy a kígyómérgek fejlődése rendkívül összetett folyamat” – magyarázta a kutató.

A méreganyag számos új funkciót alakít ki, valószínűleg azért, hogy leküzdje az áldozatok ellenállását. A kígyók méregmirigye a kifejlődő új funkciók olvasztótégelye a molekulák számára, amelyek egy részét az áldozatok elpusztítására tartanak fenn, a többi viszont továbbhaladva új funkciókat tölt be a szervezet más szöveteiben.

Dr. Wolfgang Wuster, a Bangor Egyetem szakértője elmondta, hogy számos kígyóméreg toxin pontosan ugyanazokat a fiziológiai útvonalakat célozza, amelyeket az orvosok is szeretnének a különféle betegségek kezelésében. A szív-érrendszer, a szív és a vérerek a kígyóméreg fő célpontjai, amikor a kígyó áldozatára támad, és ez egyes vérnyomásgyógyszerek, például az ACE-gátlók eredetében is szerepet játszottak. Az idegrendszer is hasonló terület. A legnagyobb kihívást azonban a méreganyagok toxikus hatásának elkerülése jelenti.

Dr. Casewell szerint az azt jelenti, hogy a gyógyszerkutatóknak úgy kell módosítaniuk a toxinokat, hogy megőrizzék hatásukat, ugyanakkor biztonságosan lehessen alkalmazni őket gyógyszerként. A mostani kutatásban részt vevő szakértők azonban úgy vélik, a természet már elvégezte helyettünk a munka oroszlánrészét, mivel a hüllők biztonságossá teszik a toxinokat saját felhasználásra. Ez pedig a gyógyszerfejlesztés vadonatúj forrását jelentheti.