A társas érintkezés segítésére létrehozott eszközök - például a közösségi házak - csak mérsékelt sikert hoztak. A tudósok most egy új lehetőséggel álltak elő, így a magányba belebetegedők saját magukat gyógyíthatják. A Carnegie Mellon Egyetem kutatói felfedezték, hogy meditációs technikák segítségével hatékonyan csökkenthető az izoláció érzése, miközben könnyebben győzhetők le a betegségek. A kutatás vezetője, J. David Creswell eképp vélekedett: „Mindig azt mondjuk a betegeknek, hogy az egészségük érdekében szokjanak le a dohányzásról, de ritkán gondolunk hasonló módon a magányra. Tudjuk, hogy a társas elszigeteltség fő kockázati tényező a betegségek és a halálozás szempontjából az idősebbek körében. Ez a kutatás azt sejteti, hogy a meditációs tréning ígéretes lehet az egészség javítása terén.” A Buddha korára visszavezethető, 2500 éves gyakorlat az adott pillanatra való figyelem-összpontosítást éri el. A Brain, Behavior and Immunity című folyóiratban megjelent cikk arról is beszámolt, hogy a meditáció csökkenti a gyulladásos folyamatokat, mely számos betegség kialakulásában szerepet játszik.
A kutatáshoz 40 egészséges felnőttet toboroztak az 55-85 éves korosztályból, akiket érdekelt a meditációs technika elsajátítása. A kutatás kezdetén és végén felmérték társas helyzetüket egy skála segítségével, és vérmintákat is vettek tőlük. Egyik részük részt vett egy nyolchetes, meditációs alapú stresszcsökkentő tréningen, a többiek semmilyen kezelésben nem részesültek. A program keretében hetente egy alkalommal két órás foglalkozáson vettek részt, ahol elsajátították az összpontosítási és légzéstechnikákat, melyek segítségével tudatosan oda tudtak figyelni az érzéseikre és mindennapi életvitelükre. Arra kérték őket, hogy naponta 30 percig otthon is hajtsák végre a gyakorlatokat. Nyolc hét elteltével csökkent a résztvevők magányérzete, vérükben pedig a gyulladást okozó faktorok mennyisége. A gyulladásos faktorok csökkenése kiemelt fontosságú, mivel a gyulladás nagyon sokféle betegség okozója, kezdve a rákkal, a szívbetegségeken át a neurodegeneratív elváltozásokig. Eredményeink az elsők között igazolták, hogy pszichológiai módszerekkel befolyásolhatók az immunsejtek génprofilja.” Creswell hozzátette azt is, hogy bár a kutatás ígéretesen zárult, több munkára van még szükség. „Akit érdekel a meditáció, keressen egy oktatót a lakóhelyéhez közel. Az elme tréningje ugyanolyan fontos, mint az izmok edzése – foglalta össze Steve Cole, az UCLA munkatársa.