Az elmúlt években az egészségvédelemmel kapcsolatos írásokban kiemelt témává vált a napozás, valamint a napégés káros következményeinek taglalása. A téma komolyságát hangsúlyozva két adatot említenénk: az ózonpajzson mint a Földet védő óriási napernyőn lévő lyuk megközelíti az Amerikai Egyesült Államok méretét. A melanomás megbetegedések száma világszerte három százalékkal növekszik, ez a szám pedig 15 évente megduplázódik(WHO).

Napégés helyett barnulás

A vízparti napsugárzás különösen erős, így a balatoni, tengeri nyaralás elsődleges célja az legyen, hogy elkerüljük a leégést. Nem kell lemondanunk a napozás testet-lelket melengető élményéről és a szép barna bőrszínről, csak türelmesen, fokozatosan barnuljunk le a következőképpen. Az első napon semmi esetre se tartózkodjunk sem a napon, sem a vízben a káros sugarak szempontjából kiemelten veszélyes 11 és 15 óra között. Kezdetben használjunk magas, legalább 30+ faktorszámú fényvédő készítményt és ne napozzunk fél óránál többet. Az első 1-2 napos alapozás után használjunk 15+-os faktorszámú fényvédőt, már tovább élvezhetjük a délutáni, simogató napsugarakat. A nyaralás utolsó napjaiban pedig – bőrtípustól és egyéni érzékenységtől, igénytől függően – használhatunk 8+-os naptejet. Egy kellemes reggelit követő délelőtti fürdőzés után jól esik az árnyékban, a teraszon töltött szieszta és az esti órákban is elég erősen sütő napon biztonságosan barnulunk.

Gyerekek fényvédelme

A gyerekek különleges védelmet igényelnek, vékonyabb, érzékenyebb bőrüknél fogva még egy rövid idejű, erős napon való tartózkodás alatt is könnyen leéghetnek. (A leégés és az ezzel járó bőrkárosodás magasabb melanomagyakoriságot okoz a későbbi életben.) A 12 hónapos kor alatti gyerekeket mindig tartsák árnyékban és legyenek meggyőződve arról, hogy nagyobb gyermekük: védelmet adó ruhában, sapkában legyen, széles spektrumú, magas faktorszámú napvédő krémet használjon, korlátozza a déli napon töltött idejét, keresse az árnyékot.

A hőguta

A hőgutáról talán kevesebb szó esik, ám ez is igen gyakori probléma a vízparton. Hőgutát a nem megfelelő folyadékfogyasztás (dehidratáció) és az erős napon, magas hőmérsékleten való tartózkodás vált ki. A jellemzően 40 Celsius-fok feletti lázzal, émelygéssel, fáradtsággal, hányással, súlyosabb esetben , eszméletvesztéssel, izomgörccsel járó tünetekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Amíg ez megtörténik, addig is langyos zuhannyal vagy vizes lemosással, borogatással enyhíthetjük a tüneteket. A beteg feküdjön hűvös szobában és ételt ne, csak vizet fogyasszon.

Vízi balesetek

A vízbe fúlásos esetek többsége természetes vizeken, illetve bányatavakban történik, a kiszámíthatatlan vízmélység, a hirtelen változó vízhőmérséklet és az ismeretlen örvények miatt. Válasszunk kiépített, kijelölt fürdőhelyet, ha erre nincs lehetőség, élvezzük a víz közelségét, a parton ücsörögve is kellemes a hűtőhatás, ne kockáztassuk testi épségünket egy bizonytalan kimenetelű fürdőzés miatt.

Kerüljük a felhevült testtel való hirtelen vízbe merülést, a még járatlan vízbe történő fejesugrást. Ha hosszabb, mélyvízi úszást tervezünk, vigyünk magunkkal társat, egy hirtelen jött izomgörcs pánikot és fulladásveszélyt okozhat. Alkohol és komoly gyógyszerek hatása alatt ne fürdőzzünk, módosult tudatállapotban még jó úszók is bajba kerülhetnek.

Kisgyermeket egy pillanatra se hagyjunk egyedül, szem elől tévesztve, egy másik fürdőzőtől szerzett lökés, ütés könnyen a víz alá sodorhatja a kicsit. Sekély medencében is eleshet úgy az apróság, hogy a feje víz alá merül. Gyermekeknél a közlekedési balesetek után a vízbefúlás a második leggyakoribb halálok.

Kórokozók a vízben

Baktériumok, vírusok, gombák – legye az városi strand vagy természetes víz, valamennyi jelen van belőlük. Annak a kockázata azonban, hogy egy fürdőzés alkalmával fertőzést szedünk össze, nagyon csekély.

Rossz érzés foghat el minket, ha a medencében sebtapaszt, papír zsebkendőt látunk úszkálni, ennek ellenére a hazai strandok vizeiben előírásszerűen megtalálható klór vagy ózon garantálja, hogy az esetlegesen jelen lévő kórokozók nem képesek szaporodni. A várakozással ellentétben természetes vizekből valamivel nagyobb eséllyel vihetünk haza betegséget okozó baktériumot. Összességében azonban mind a természetes, mind a mesterséges hazai vizekben nagy biztonsággal élvezhetjük a hűsítő pillanatokat.

Az uszodalátogatást követően többen piros, égő szemre panaszkodnak, ami leggyakrabban kötőhártya-gyulladást jelez, ezt jellemzően a klór irritáló hatása váltja ki, csak ritkán áll valamilyen baktérium vagy egysejtű (chlamydia) a háttérben. Nagyon ritkán előfordul, hogy amőba erős szemfájdalommal járó szaruhártya- gyulladást okoz (amőbás keratitis). Jól záródó úszószemüveg viselésével mindezen betegségeknek elejét vehetjük; kontaktlencsét viselők egyszer használatos lencsével és légmentesen záródó úszószemüveggel nem kell hogy lemondjanak a tengeri halak megcsodálásáról sem.

A strandon nem a víz, hanem a zuhanyozó, az öltözőkabin jelent a fertőzések szempontjából valós veszélyt. Makacs lábgombával minden nyolcadik felnőtt, uszodaszemölccsel, pedig minden tizedik gyerek küzd. Feltétlenül viseljünk gumipapucsot, így a fertőzéseken kívül a nedves kövön való elcsúszást is megúszhatjuk.

Vigyünk még magunkkal a nyaralásra jókedvet is, és a fenti pár fontos szabály betartása igazán nem okoz gondot.