A pikkelysömör egy immunbetegség, amely a bőr gyulladásos hámlását okozza. Egy új kutatás szerint heti legalább 3 órás erőteljes testmozgás a nőknél akár 25-30 százalékkal is csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát, így az edzettség a pikkelysömör befolyásolható kockázati faktorának számít.

„A legérdekesebb felfedezésünk az volt, hogy az edzés intenzitása állt összefüggésben a betegség kockázatával, vagyis a sétálgatás nem befolyásolta a kellemetlen tünetek megjelenését” – mondta el a kutatás vezetője, Dr. Abrar Qureshi, a Brigham and Women's Kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőhelyettese, aki szerint felfedezésük még egy indokot adhat az életmódváltásra és a testmozgásra.

Az Archives of Dermatology online kiadásában bemutatott kutatáshoz Qureshi csapata közel 867 ezer nő adatait dolgozta fel, akik az Amerikai Nővérek Egészségügyi Felmérésének második fordulójában vettek részt. Közülük 1026 életét keserítették meg a pikkelysömör. Akik a legintenzívebben sportoltak, azoknál volt a legkisebb esély a betegségre a kevésbé aktív nőkhöz képest. Csak a futás, aerobic, és hasonló mozgásformák óvták meg a résztvevőket a betegségtől, a kocogással, tenisszel, úszással kapcsolatban nem találtak hasonló összefüggést.

Az eredményekben valószínűleg közrejátszik a különféle mozgásformák eltérő megterhelése. A bőrbetegség és a mozgás közötti kapcsolat ok-okozati viszonyát azonban nem tudták bizonyítani.  „Többféle kézenfekvő mechanizmus is áll a hátterében – jegyezte meg Qureshi. – A testmozgás például csökkentheti a szisztémás gyulladások mértékét. Más, gyulladásos folyamatokkal összefüggő betegségek kockázatát is mérsékli, mint amilyen a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélrák, a koszorúérbetegség és a melldaganat.”

Qureshi elismerte, hogy a kutatás bizonyos korlátokkal bír. „Lehet, hogy a sokat mozgó nők eleve egészségesebben élnek, és más, ebből származó tényező is közrejátszhatott abban, hogy közülük kevesebben betegedtek meg pikkelysömörben” – vélekedett. Ennek kizárására a kutatók rögzítették a psoriasis egyéb ismert rizikófaktorait, az összefüggés azonban így is statisztikailag jelentős maradt.