A gyógynövényekkel kiegészített tisztítókúrák ma ismét korszerűnek számítanak. Nem csak immunrendszerünk erősítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok, vagy allergiás tünetek enyhítésében is számíthatunk a vértisztító növényekre, melyek között kiemelt helyet foglal el a nagy levelű csalán.
Méregtelenítő hatása
A nagy csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. A leveléből készült tea feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vese- és hólyagkőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
A csalánteát nyugodtan ihatjuk akár egy fél éven keresztül is, de az ajánlott 3-5 csészényi (1,5 dl) napi adagot (8-12 g) ne lépjük túl, mert allergiás tüneteket okozhat. Nagy mennyiségben való fogyasztásakor gyomorpanaszok, bőrégés és vizeletpangás fordulhat elő, de erős túladagolása nagyon ritkán fulladásos reakciót is kiválthat.
A vizelethajtók, így a csalán is kimeríthetik a szervezet káliumkészletét, ezért rendszeres fogyasztásakor gondoskodjunk a megfelelő káliumpótlásról! Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalántea nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására.
Ízületi bántalmak, allergia, bőrbetegségek
Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, ízületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
Modern szakkönyvek is ajánlják az ősrégi gyógymódot: az urtikációt, vagyis a reumás testrész megcsapkodását csalánnal. Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos, hiszen a méreganyag órákon át tartó melegérzést okoz. Ilyenkor a bőr erősen kipirul, és megduzzad. A bőrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülről szüntethetők meg. Vigyázzunk arra, hogy a "csalánozás" után ne érje hideg víz a bőrt, mert a melegérzés égésbe megy át.
Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést. Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma). Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék-visszatartását.
Leveleiben találunk vitaminokat (béta-karotint, C-, B-, és K-vitamint), flavanoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. Készítenek csalánfőzeléket is, ami magas vitamin, ásványianyag- és fehérjetartalma miatt tápláló étel. (Főzve elveszíti hangyasavat tartalmazó mirigyszőreit). A szervezet felfrissítésére szolgál, ha tavasszal, még a zsenge hajtásokból főzik. Azonban könnyen túladagolható (vesegörcsöket okozhat), ezért a csalánfőzeléket csak hetente egyszer szabad fogyasztani és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge leveleknek nincs csípős ízük!
Szépségápolás
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Összehúzó hatású fiatal levelei arcgőzöléshez használatosak, míg a belőlük készült krém alapos bőrtisztító, a zsíros bőrre pedig különösen jó hatással van. Levelei összeturmixolva üdévé teszik a leheletet. A csalán természetes hatóanyagai serkentik a fejbőr vérellátását, így erősítik a hajhagymákat. Főzetének rendszeres használatával gyorsabban nő a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Bár Magyarországon csak a csalánlevél hivatalosan elfogadott drog, a növény gyökere is gyulladáscsökkentő és immunstimuláló hatású, de csökkenti a koleszterinszintet is. A gyökérben található ß-szitoszterol enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának kezdeti tüneteit.
A belőle készült gyógytea a népi orvoslásban használatos még köhögés csillapítására, fájós torokra, hurutos állapotok megszüntetésére, és egyes adatok szerint magas vérnyomás kezelésére, valamint külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként. Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípős csalán.
Egyes irodalmi adatok szerint nyulaknál a csalánfőzet rendszeresen fogyasztása méhösszehúzódást idézhet elő, ezért várandósok óvatosan alkalmazzák! Gyógyszerként nagyobb mennyiségben ne használjuk diabéteszterápiában, magas, illetve alacsony vérnyomás esetében, de az ajánlott dózisú alkalmazás előtt is szükséges a kezelőorvossal való konzultáció. Vérvizelés vagy akut vizelet retenció esetén mindenképpen keressük fel orvosunkat.
Érdekességek:
Égető érintés
A nagy csalán (Urtica dioica) a csalánfélék (Urticaceae) családjának tagja. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta.
A növény szárát és leveleit egyaránt serte- és csalánszőrök borítják, de a pelyhes, puha látványt keltő szőrkék valójában üreges tûk, amelyek a növény belsejében termelődő méreganyagot juttatják az ember bőre alá.
Egy bizonyos jávai faj csípése akár egy évig is fájdalmat okozhat.
Gyógyító csípések
A megfáradt római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat egyrészt a hideg (a csaláncsípések felmelegítették a bőrt), másrészt pedig ízületi fájdalmaik miatt. Ebből a csapkodásból alakult ki az a mai napig használatos gyógyító eljárás, mellyel a reumát és a köszvényt csalánnal kezelhetjük.
Erős, mint a vászon
A csalán régi gyógynövénye az emberiségnek, mégis előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészek találtak bronzkori sírokban csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháború alatti pamuthiányt is sokan ezzel a szőttessel pótolták.