Szang Mi Kvak, a Rákmegelőzési és -felderítési Központ munkatársa és kollégái 14 kutatást foglaltak össze tanulmányukban, amely az Archives of Internal Medicine című szaklapban jelent meg. Olyan kísérleteket elemeztek, amelyek résztvevői omega-3 zsírsavakat tartalmazó kapszulákat vagy placebót vettek be, és nem csak ők, de még az orvosok sem tudták, ki melyiket kapta. A 14 kutatásban összesen közel 21 ezer beteg – 78,5 százalékban férfiak – vett részt, átlagéletkoruk a vizsgálatok elején 63 év volt – írta a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Az értékelésbe nem vontak be két nagyszabású tanulmányt, a 11 300 résztvevős ún. Gissi-tanulmányt, valamint a 18 600 pácienst vizsgáló japán Jelis-tanulmányt. Ezek a halolajkapszula pozitív hatásáról számoltak be, a kontrollcsoport azonban egyiknél sem kapott placebót – ami az eredményeket igencsak befolyásolhatja.

A kutatók egy elmélettel is előrukkoltak, amely magyarázhatja, miért bizonyultak hatékonynak a halolajkapszulák a korábbi kutatások során, míg a későbbiekben már nem: a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő betegek időközben jóval gyakrabban kapnak infarktusmegelőző gyógyszereket, főként sztatinokat.

Míg a Gissi-tanulmányban mindössze a résztvevők öt százaléka szedte ezeket a koleszterincsökkentőket, az egyik friss kutatásban már 85 százalék volt ez az arány. Az ezen felül bejuttatott halolaj pedig már nem fokozza a védelmet – vélik a kutatók, akik szerint mindenképp szükséges további vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy a kérdésre egyértelmű választ lehessen kapni. Arról sincs elegendő adat, hogy azoknál az embereknél, akiket még nem kezeltek szívproblémákkal, hatékony megelőzést nyújt-e a halolajkapszula.

Továbbra is meggyőződés kérdése tehát, hogy valaki szed-e halolajat vagy sem. Abban azonban egyetértenek az orvosok, hogy ajánlott lehetőleg hetente kétszer halat fogyasztani, már csak azért is, mivel helyettesíti az olyan kevésbé egészséges fehérjeforrásokat, mint amilyen a vörös hús.