A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) több elváltozást takar a tüdőtágulattól az idült hörghurutig, légzési nehézségeket okoz, idővel pedig állapotrosszabbodásra lehet számítani.

Norvég kutatók 433 ilyen beteget és 325 egészséges felnőttet vizsgáltak, hogy felmérjék a kialakuláshoz vezető kockázati tényezőket. Azok a nők, akik gyermekként dohányosok környezetében éltek, 1,9-szer esélyesebbek erre a betegségre. A férfiak esetében ez az arány 1,5 és 1,7 között mozog.

A kutatók szerint a gyermekkori füstös környezet sokkal erőteljesebben hozzájárul a COPD kialakulásához, mint a felnőttkori passzív dohányzás, áll a Respirology című szaklapban megjelent tanulmányukban.

„A kutatásból az derült ki, hogy a COPD hosszú távú hatásai csökkenthetők, ha senki sem dohányzik a gyermekek közelében – mondta el a kutatás vezetője, Ane Johannessen, a norvég Haukeland Egyetemi Kórházból. – Úgy tűnik, hogy a tüdőfunkció korai fejlődését befolyásoló tényezők fontos hosszú távú következményekkel bírnak a felnőtt korban.”

Bár a kutatás felfedte a gyermekkori passzív dohányzás és a későbbi COPD kapcsolatát, nem bizonyított az ok-okozati összefüggés.