A japán kanagawai Kitasato Egyetem kutatói 191 diabéteszes, magas vérnyomású vagy magas koleszterinszintű alany szívét monitorozták 24 órán keresztül. A résztvevők körülbelül 40 százaléka tartott valamilyen állatot, ezen kívül azonban mindannyian hasonló tulajdonságokkal rendelkeztek.

A kutatócsoport Naoko Aiba vezetésével arról számolt be az American Journal of Cardiology online kiadásában, hogy az állattartók esetében nagyobb volt a pulzusszám variabilitása: a szívverések 5 százaléka tért el 50 századmásodperccel, míg ez az arány az állatot nem tartókban csak 2,5 százalék volt. A kutatók egyelőre nem tudják, mi okozza ezt az eltérést. Lehetséges, hogy valamiképpen a háziállatnak köszönhető, vagy az is elképzelhető, hogy eleve különböznek az állattartást választó emberek és az állatot nem vállalók.

„Úgy vélem, hogy a háziállatok egyfajta szociális támogatást, ezáltal pedig stresszoldást nyújtanak, és ez egyesek társas igényeit kielégítik, míg másokét nem” – véli a kutatásban nem érintett Dr. Judith Siegel, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem professzora.

A japán kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni, mivel a vizsgálat egyetlen napot követett le egy ember életéből. A további kutatások során más tényezőket, például az egyes háziállatfajták közötti különbségeket is figyelembe kell venni.