A gyógyulást nem, csak szépülést ígérő gyógyszerek világszerte bővülő piaca már 2007-ben meghaladta a 29 milliárd dollárt. Ezek a szerek a kozmetikai jellegű problémákra az egészséget veszélyeztető állapotokra adottal megegyező választ kínálnak, mégpedig kémiai terápiát.

Az ilyen, vényköteles szerek közé tartozik a finaszterid hatóanyag, amely eredetileg a prosztata-megnagyobbodás kezelésére szolgált, 1997 óta viszont a férfiak bizonyos típusú kopaszodására is fel lehet írni. A szemizmok görcsének enyhítésére szolgáló botox (botulinum toxin) használatát 2002-ben engedélyezték ránctalanításra. A zöld hályog kezelésére az 1990-es években kifejlesztett Latisse szemcseppet 2009 óta kozmetikai célból is alkalmazzák, miután megfigyelték, hogy a páciensek szempillája sűrűbb és hosszabb lett tőle. A legújabb, még fejlesztés alatt álló szer az őszülés ellen lenne hatásos.

Az Egyesült Államokban minden szépészeti célra alkalmazott gyógyszernek ugyanazon a szigorú engedélyezési eljáráson kell végigmennie, mint a gyógyító célú szereknek, hiszen mellékhatásai ezeknek is lehetnek. Egy friss tanulmány szerint az őszülés elleni pirula például megváltoztatja a bőr pigmentációját, ezért problémát okozhat az anyajegyekre gyakorolt hatása, mert így nehezebben diagnosztizálható egy esetleges rosszindulatú elváltozás.

A többi említett vényköteles szer veszélyeiről is vannak adatok: a finaszterid például visszafordíthatatlan szexuális működési zavarokhoz vezethet, a Latisse alkalmazásától besötétedhet a szemhéj bőre vagy megváltozhat az írisz színe, míg a botox hatására az arc elveszítheti az érzelmek kifejezésének képességét.

„Egyéni szinten az emberek vélhetően azt tehetik, amit akarnak, közösségi szinten azonban át kell gondolnunk, hogy gyógyszert gyártani az emberek 'feljavítására' valóban erőforrásaink legjobb felhasználását jelenti-e” – véli Joel Lexchin, a torontói York Egyetem egészségpolitikai professzora.