A Nature című folyóiratban ismertetett kutatásban 19 fiúval és 14 lánnyal végeztettek el verbális és nonverbális IQ-teszteket 14 éves, majd 18 éves korukban, emellett pedig agyi képalkotó eljárással is vizsgálták őket. A második alkalommal a verbális intelligencia terén a tinik 39%-ánál mértek változást az első vizsgálathoz képest, a performációs intelligencia – azaz a térbeli képességek – pedig 21%-uknál változott.

Az eredmények helytállóságát az agyi felvételek is alátámasztották, amelyek szerint az agy két területén zajlottak le változások. A verbális IQ növekedése esetén a motoros kortex egy területének sűrűsége nőtt – ez a terület a beszéd során aktivizálódik. A nonverbális intelligencia fejlődése pedig a kisagy elülső részének – amely a kéz mozgásával függ össze – ugyanilyen változásával járt.

A kutatást végző Cathy Price professzor, a University College London munkatársa és kollégái szerint az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az intellektuális képességek javíthatók lehetnek, ezért a kevésbé intelligens kisgyerekeket nem szabad leírni, ugyanakkor a gyerekzsenik tehetsége sem feltétlenül szól egész életükre.

A vizsgálatok az intelligencia változásának okait nem keresték, de valószínűleg szerepet játszhatnak benne az iskolai oktatás eltérései, illetve hogy a gyerekek eltérő életkorban érnek meg.