Két alattomos betegségről van szó, ami egyre több ember életét érinti. Becslések szerint világszerte 285 millió, Magyarországon pedig egymillió ember szenved cukorbetegségben, és minden tizedik ember érint valamilyen fokú vesezavar. A diabétesznek ugyanúgy, mint a vesebetegségnek van egy lappangó fázisa, amikor nem mutat ugyan tüneteket, de súlyos rombolást végez a szervezetben: károsítja az érfalakat, szív-és érrendszeri illetve veseproblémákat okoz.

A cukorbetegség a vesebetegség egyik leggyakoribb okozója, és az új megbetegedések több mint 40 százalékáért felelős. A magas vércukorszint következtében elváltozás alakul ki a vese kisereiben, amelynek hatására megvastagodik az erek alaphártyája, s ennek következtében romlik a szűrő funkció. Hosszú távon az erek a fehérjék által átjárhatóvá válnak, így a vizeletben kórosan megugrik az ürített fehérje mennyisége, amely a vesebetegség egyik legjellemzőbb ismertetőjegye.

„Mivel a betegség kezdetben semmilyen panaszt nem okoz, gyakran csak végállapotban derül ki, amikor már csak a vesepótló-kezelés jön szóba. Ez leggyakrabban a dialízis, amely a méreganyagok mesterséges eltávolítását jelenti művese géppel, vagy hasűri dialízissel, vagy pedig veseátültetés. Sajnos ez utóbbira csak a betegek mintegy 15-25%-a alkalmas, a betegek idős kora illetve a kísérő betegségek miatt” – mondta el prof. dr. Reusz György a Magyar Nefrológiai Társaság elnöke és a Nemzeti Vese Program szakmai vezetője.

A program célja, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit elérve felhívja az emberek figyelmét erre az egyre többeket érintő betegségre, és arra, hogy a betegségeket jobb megelőzni mint utólag kezelni.