Dr. Anna Marie Chang, a Pennsylvaniai Egyetem kórházának orvosa arról számolt be, hogy több mint háromezer beteg részvételével készült vizsgálatuk szerint a legsúlyosabb mellkasi fájdalom nem jelezte előre pontosan, melyik beteg kapott miokardiális infarktust, és azt sem mutatta meg, hogy melyik páciens esetében a legvalószínűbb az, hogy a következő fél évben szívrohamot fog kapni. Viszont fordítva is igaz: attól, hogy a mellkasi fájdalom nem súlyos, még nem biztos, hogy nem szívroham következett be.

A kutatás azt mutatta, hogy míg a fájdalom súlyossága nem jelezte előre, ki fog szívrohamot kapni a kórházban, az viszont igen, hogy a beteg mentővel érkezett-e a kórházba. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az emberek többnyire egészen addig nem veszik komolyan a mellkasi fájdalmat, amíg a tünetek arra nem kényszerítik őket, hogy mentőt hívjanak. Ez azonban hibás hozzáállás, mert a mellkasi fájdalom intenzitásától függetlenül súlyos panasznak számít, ezért ilyen esetben azonnal orvosi segítséget kell kérni.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy bármilyen súlyosságú mellkasi fájdalomra oda kell figyelni. A fájdalom más súlyos betegségeket, például gyomorfekélyt vagy aortarepedést is jelezhet. A mellkasi fájdalom vagy nyomás valóban a szívroham klasszikus tünetei közé tartozik, ezen kívül azonban a légszomj, a hányinger, a hányás és az ájulás is jellegzetes tüneteknek számítanak. Ráadásul a szívroham okozta fájdalom nem mindig a mellkasi területen jelentkezik. A fájdalom a mellkasban, a karban, az állban vagy a hasban is megjelenhet, és minden ember másképp írhatja le.