Rudolf Virchow német kórboncnok a 19. század közepén leírta, hogy az érelmeszesedés különös, lassú gyulladás, amelynek folyamatában először zsíros anyag rakódik le az ütőerekben, majd az elmeszesedik, az ér beszűkül, elzáródik és a koszorúerek esetén kialakul a szívizom elhalása, az infarktus. A megfigyelés felhívta a kutatók figyelmét arra, hogy a lassú gyulladásokkal szemben a hirtelen fellépő gyulladásos betegségek, mint az influenza, az érelmeszesedéses érszakaszokban a beszűkülés folyamatát jelentősen fölgyorsíthatják és szívrohamhoz vezethetnek.

Thaiföldi szívgyógyászok Arintaja Prommintikul vezetésével tanulmányozták, hogy az influenza ellen adott oltás csökkenti-e esetleges szívroham bekövetkezése esetén a súlyos szövődmények kifejlődését.

A szakemberek 439, heveny infarktussal kórházba került beteget vizsgáltak a legszigorúbb nemzetközi feltételek betartásával. A betegek mindegyike megkapta a szívinfarktus kezelésére jelenleg javasolt legkorszerűbb gyógyszereket, és szükség esetén koszorúér-tágítás vagy műtét is történt. Emellett egy részüknek influenza elleni oltást is adtak.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a két csoport között van-e különbség a szívelégtelenség kifejlődésében, az infarktus ismétlődésében, az esetleges szívhalálban. Mint kiderült, az oltást is kapottak között egyötödével ritkábban fordultak elő a súlyos, infarktussal kapcsolatos szövődmények, mint a másik csoport tagjaiban. A kutatók szerint még további vizsgálatokra van szükség pontosabb következtetések levonásához, de a European Heart Journalban közölt biztató eredmények igen érdekesek.