A Psychology of Addictive Behaviors folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyesekben az a kép alakult ki, hogy az alkohol növeli a bátorságot, a beszédkészséget, emiatt használata a társasági élet szempontjából annyira előnyösnek bizonyul, hogy az ivásból fakadó negatívumok sem hatnak elrettentőként. Kevin King és munkatársainak megállapítása új irányt adhat a mértéktelen fogyasztást visszaszorító programoknak, melyek a jövőben az alkohol betegséget okozó hatásait hangsúlyozhatják, szemben a jutalmazással.

A vizsgálat magyarázatot nyújt arra, hogy egyesek miért hajlamosak elviselni az alkoholfogyasztás negatív következményeit, és nem változtatnak magatartásukon. Sokan hárítanak, és nem gondolnák, hogy a szóban forgó dolgok velük is megtörténhetnek, míg mások fogadkoznak, hogy olyan sokat soha többé nem isznak.

A kutatók közel 500 főiskolással töltettek ki a megelőző évi alkoholfogyasztási szokásokat célzó kérdőívet. Arra is rákérdeztek, hogy milyen gyakran éltek át negatív eseményeket, például emlékezetkiesést, tettlegességet, másnaposságot, milyen gyakran hiányoztak a munkából, iskolából, vesztettek-e, vagy loptak-e el tőlük dolgokat. Ezzel párhuzamosan az ivásból fakadó előnyök is mérlegre kerültek, például társalgási készség javulása, viccmesélés, szexuális partnerek növekedő száma, az éjszakai bulik során nagyobb energia, és táncolási készség.

Ezek alapján az alkoholfogyasztók többsége pozitívnak érzete a mérleget, és úgy gondolták, hogy ilyen esemény a jövőben is megtörténhet velük. Azok, akiknél csak mérsékelt számú negatív hatás jelentkezett, a kognitív disszonanciának nevezett jelenség miatt nem élték meg azokat olyan súlyosnak, illetve nem gondolták, hogy ismétlődni fognak. Azonban a gyakoribb, súlyosabb mellékhatások már hathatnak elrettentően.