Fokozott nappali aluszékonyság (excessive daytime sleepiness, EDS) gyerek- és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Gyakran hozzák kapcsolatba az elégtelen éjszakai alvással, az alvászavarokkal összefüggő légzésproblémákkal, például az alvási apnoé szindrómával. Felnőtteknél emellett az elhízással való összefüggése is sokat vizsgált terület, de a gyerekkori rizikótényezőkről kevesebbet tudni.

A Penn State Egyetem munkatársai 508 gyermeket tanulmányoztak, akik a teljes populációt reprezentálták. A kutatók első körben kérdőívek és különféle vizsgálatok segítségével tárták fel a gyermekek egészségi állapotát, az esetleges alvási apnoé meglétét, illetve informálódtak a családi háttérről, az alvási és viselkedési szokásokról. A vizsgálat második fázisában öt évig, évente véletlenszerűen választottak ki és vizsgáltak 200 gyermeket.

A vizsgálatok alapján a gyerekek több mint 15 százaléka szenvedett fokozott nappali aluszékonyságban, ami igen magas aránynak mondható. Életkoruk 5 és 12 év között volt, egynegyedük kisebbségi, és több mint felük fiú volt. Edward Bixler professzor és munkatársai azt mutatták ki, hogy az EDS számos egészségügyi faktorral összefügg: ilyenek a derékkörfogat, a kórtörténetben szereplő asztma, a gyomorégés, a depressziós és szorongós tünetek, illetve az alvási nehézségek.

A derékkörfogattal való összefüggés a kutatók szerint felveti azt a lehetőséget, hogy az aluszékonyság kialakulásában anyagcsere-tényezők is szerepet játszhatnak – derült ki a Sleep folyóiratban megjelent tanulmányból.

A rendellenesség kezelésében elsőként a túlsúly csökkentését, a meglévő asztma, a depressziós és szorongásos tünetek orvoslását javasolják a szakemberek.