Az emlőimplantátumok és az anaplasztikus nagysejtes limfóma lehetséges kapcsolatát először egy 1996-os beszámoló vetette fel, amikor egy nőnél az egyik emlőimplantátuma melletti szövetekben alakult daganat ki. Azóta becslések szerint egymillió mellnagyobbításra 1-3 nagysejtes limfómás eset jut.

A RAND nemzetközi nonprofit szervezet munkatársai a kérdést vizsgáló szakirodalmi adatokat elemezve azt kutatták, hogy valóban van-e kapcsolat az említett limfómatípus és az emlőimplantátumok között. Dr. Soeren Mattke és munkacsoportja 36 publikált non-Hodgkin limfómás esetet talált, amely emlőnagyobbító műtéten átesett nőket érintett. 29-üknél anaplasztikus nagysejtes forma alakult ki; közülük legalább 12 kórtörténetében szerepelt korábban daganat, nyolcuknál emlőrák miatt masztektómiát (emlőeltávolítást) végeztek, és ketten már korábban is a limfóma e típusában szenvedtek.

A limfóma kezelésére a betegek egy része kemo- és/vagy sugárterápiát is kapott, ugyanakkor a legtöbb esetben a kezelés az érintett implantátum és a környező szövetek sebészi eltávolítását jelentette, ami úgy tűnik, sikeresen kontrollálta a betegséget. Az elérhető, 16 betegre vonatkozó adatokban halálozás nem szerepelt.

A RAND kutatói az eredményeket többféle szakterületen dolgozó egészségügyi szakemberekkel megvitatva arra jutottak, hogy a bizonyítékok alapján összefüggés állapítható meg az emlőimplantátumok és az anaplasztikus nagysejtes limfóma között, ugyanakkor nem egyértelmű az ok-okozati kapcsolat, és azt sem tudni, hogyan válthatja ki a beültetett eszköz a daganatot.

A Plastic and Reconstructive Surgery című szaklapban közölt tanulmány szerint ha a beültetés után legalább hat hónappal az implantátum mellett folyadékkal töltött tömlő alakul ki, az felveti a limfóma gyanúját.