A kiotói orvosi egyetem munkatársai mintegy 11 ezer szívroham adatait elemezték. A Resusciation című szakfolyóiratban ismertetett eredményekből kiderült, hogy a szívrohamot megelőzően az érintett emberek 22 százaléka aludt, 9 százaléka fürdött, 3 százaléka dolgozott, 0,5 százaléka edzett.

A kutatók kiszámolták, hogy 10 millió emberre hány szívroham jut a különböző tevékenységek miatt óránként. Ezt a listát egyértelműen a kádfürdőzés vezeti: egy órányi fürdésre 54 szívroham jut, ezt követi az edzés óránkénti 10 esettel.

A fürdés esetében összefüggést találtak az évszakokkal és a külső hőmérséklettel is, ugyanis hideg időben több szívroham történt fürdés után. Az összefüggés okára egyelőre nincs magyarázat, de a kutatók megelőzésként azt javasolják, hogy a nagyobb szívkockázattal élő emberek fürdéskor melegítsék fel a fürdőszobát és az előteret is, vagy tartózkodjanak a forró kádfürdőtől.