Az anyaméhben fejlődő baba a magzatvízből fejlődésétől függően napi 200-760 millilitert megiszik, és sokféle ízzel megismerkedik abból, amit édesanyja terhessége alatt eszik. Megkóstolja a különféle cukrokat, a zsírsavakat, aminosavakat, fehérjéket és sókat. Ez azt jelenti, hogy már akkor sokféle táplálék ízével találkozik, mielőtt a világra jönne.

Az Európai Unió Ételinformációs Tanácsa lapjának, a Food Today egyik tanulmánya szerint a megszületés előtti 26-28 héten az ízérző sejtek ingerlésére a baba arcán reflexes változások mutatják az ízek hatását. Ez különösen a keserű íz esetén látszik: kifejezett tiltakozás jelenik meg az arcán, de a savanyút is összeszorított ajkakkal, tiltakozó arckifejezéssel fogadja. Az édes íz elégedettséggel tölti el, és a kutatók azt is leírták, hogy ilyenkor a magzatvizet szaporán nyeli, a keserűt pedig ritkábban.

A kutatók mindezt azzal magyarázzák, hogy a magzat automatikusan tudja, hogy az édes ízű szénhidrátok energia bevitelét jelzik és nem mérgezők, a keserű íz ezzel szemben valamilyen veszélyre utal.

Az ízek értékelésének megtanulása a születés után az anyatejjel folytatódik. Mérések szerint az anya által fogyasztott jellegzetes ízek, mint például a vanília, evés után egy-két órával megjelennek a tejben. Ezeket az ízeket a baba igen hamar megtanulja.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a terhesség során és a szülés után rendszeresen sárgarépalevet ivó nők kisgyermekei sokkal jobban vonzódtak a sárgarépával ízesített ételek iránt, mint azok a babák, akiknek édesanyja nem ivott sárgarépalevet. Hasonló tapasztalatokat nyertek a vaníliával ízesített gyermektáp adása után is: ezek a gyerekek tizenéves korukban is jobban szerették a vaníliás édességeket, mint azok, akik ezzel az ízzel korai életkorban nem találkoztak.