Emily Sydnor, a baltimore-i Johns Hopkins Kórház kutatója és munkatársai eredetileg csak azt szerették volna megtudni, milyen gyakran kell tisztítani a kórház vízvezetékeit. Húsz modern és húsz hagyományos vízcsapot vizsgáltak hét héten át. Míg az elektronikus csapokból származó vízminták felében mutattak ki legionella baktériumot, a manuális rendszerűeknek csupán 15 százalékában. A fertőzött minták baktériumsűrűsége is lényegesen alacsonyabb volt a hagyományos csapok esetében – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

A vízben élő legionellák a legionellózis betegség kiváltói, amely többnyire tüdőgyulladással jár. Az egészséges emberre nem jelent túlzott veszélyt a kórokozó, azonban a legyengült immunrendszerű egyének egy fertőzés esetén súlyosan megbetegedhetnek.

A vizsgálat eredményeképp a Johns Hopkins Kórházból eltávolítják az automata csaptelepeket. Az Egyesült Államok számos más klinikájával egy időben nagyjából egy évtizede szerelték fel azokat, hogy csökkentsék a baktériumok okozta fertőzés kockázatát és egyúttal a vízhasználatot is. Ezek után már az újonnan épülő részlegekbe is hagyományos szerelvényeket terveznek.

A baktériumok felszaporodásának okát egyelőre csak találgatják a kutatók. Gyanítható, hogy a csaptelepek belső felépítése a ludas: sokkal több kapcsoló és szelep található ugyanis az automata rendszerekben, mint a hagyományosakban. Ez jócskán megnöveli belső felületüket, kedvezve a baktériumok növekedésének.

A kutatók részeire szedtek négy elektromos csaptelepet, kettőt fertőtlenítés előtt, kettőt pedig azt követően. Az összehasonlításból kiderült, hogy bár a fertőtlenítést követően kis mértékben csökkent a baktériumok csíraszáma, még ekkor is szinte mindenütt jelen voltak a legionellák és más baktériumok. A kórház standard vízkezelési módszerei tehát nem elegendőek a bonyolult felépítésű automata szerelvények hatékony fertőtlenítésére – vonták le a következtetést a kutatók.