Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet, amely a világ legnagyobb orvostudományi kutatóközpontja, közel négyszázezer ember nő és férfi halálozási statisztikáját vetette egybe az érintettek kérdőíves módszerrel felmért növényirost-fogyasztási szokásaival.

Yik Yung Park és munkatársai az adatok értékelése során megállapították, hogy a legtöbb rostot fogyasztó 20 százalék halálozási kockázata 22 százalékkal volt kisebb, mint a legkevesebb rostot fogyasztó 20 százaléké.

A rostban gazdag táplálkozás csökkenti a gyulladást, segíti a bélmozgást, mérsékli a vérnyomást és a vérzsírok szintjét, javítja a vércukorszintet, megkönnyíti a súlycsökkenést, és szerencsés esetben megköti a rosszindulatú daganatokat okozó kémiai anyagokat, melyek aztán kiürülnek a szervezetből.

Az Archives of Internal Medicine című szaklapban ismertetett vizsgálat kimutatta, hogy a rostdús étrend nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkentette, hanem a légúti kórképekét és a fertőző betegségekét is. Ez utóbbi eddig nem volt ismert. A férfiak csoportjában a rosszindulatú daganatok okozta halálozás is csökkent, de ez a nőkre nem vonatkozott. Különösen a gabonafélék – barna rizs, kukorica, zab – élelmi rostjai bizonyultak a betegségek ellen hatásosnak.