Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmány szerint a parlagfű pollenje által okozott asztma és szénanátha évente mintegy 21 milliárd dollárba (mintegy 4 ezer milliárd forint) kerül az Egyesült Államoknak.

Mint Lewis Ziska, az amerikai mezőgazdasági minisztérium munkatársa, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, ez nem hipotézis vagy modell, hanem az elmúlt években valóban megtapasztalt jelenség. Még olyan területeken is, mint Texas, Oklahoma vagy Arkansas, ahol a parlagfűszezon némiképp rövidült, jóval nagyobb mennyiségben termelődött pollen az utóbbi években, ami miatt az érintettek asztmás és allergiás tünetei erősödtek. A parlagfű vélhetően nem is az egyetlen növény, amelynek a felmelegedéstől meghosszabbodott a szezonja – tette hozzá Jay Portnoy immunológus.

A parlagfű pollenje gyakorlatilag a pollenkoncentráció markereként is szolgál: mivel szezonját, pollenképződését könnyű nyomon követni, azt is jelzi, hogy általában és összesen mennyi pollen kerül egy-egy évben a levegőbe.

A parlagfű virágzása akkor kezdődik, amikor a nappalok kezdenek rövidülni, a nyugati féltekén június 21. után, és akkor marad abba, amikor az első fagyok megérkeznek. Az átlagos hőmérséklet globális emelkedésével azonban, különösen az északabbra fekvő területeken, később jönnek az első fagyok, ami meghosszabbítja a parlagfűszezont.