A DNS-chipes vizsgálati módszernél üveglapkán elhelyezett apró pöttyök sorozata mutatja meg, hogy melyik gén aktív és melyik nem, így a kapott mintázat jelzi, ha a genetikai kódban eltérés van, így az ismert rendellenességek kiszűrhetők segítségével.

A mintázat azonban nem csak ezt fedi fel, hanem a vizsgált személy szüleire vonatkozó információkat is nyújt anélkül, hogy ők maguk átestek volna a teszten – állapították meg a Baylor Orvosi Egyetem orvosai.

Arthur Beaudet és kollégáinak tanulmánya egy hároméves fiú példáját hozza fel, akinél többszörös fejlődési zavart vizsgáltak, miközben DNS-tesztjében a szülők elsőfokú rokonságáról árulkodó szakaszokat találtak. A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a vérfertőzés útján fogant gyerekeknél gyakoribbak a fejlődési rendellenességek.

Mint írják, mindez etikai és jogi dilemmákat is felvet, például, hogy jelentenie kell-e a tesztet elvégző orvosnak, hogy bűncselekmény nyomaira bukkant, illetve miként befolyásolja a követendő eljárást, ha a vizsgált gyerek édesanyja már felnőtt korú.