A Michigan Egyetem kutatói az anyai depresszió és a gyermekek neuroendokrin rendszerének fejlődése közötti kapcsolatot vizsgálták, amely a szervezet stresszreakciójáért, a hangulatért és az érzelmekért felelős. A depressziós édesanyák gyermekeinek két hetes korukban kisebb volt az izomtónusuk, mégis gyorsabban reagáltak olyan hang- és fényingerekre – például egy harang vagy csörgő hangjára –, amelyek segítségével az idegrendszer érettségét vizsgálják.

Amellett, hogy ezek a gyerekek érzékenyebbek a stresszre, és sokkal erőteljesebb választ adnak rá, kevésbé is tudnak megnyugodni stresszes szituációban, ez pedig feltételezhetően összefügg azzal, hogy gyakoribbak náluk a neurológia és viselkedési zavarok.

A kutatók szerint nehéz megmondani, hogy mikortól válik kórossá a stressz iránti érzékenység, és hogy hosszú távon milyen hatásai vannak. „A kísérletek még kezdeti stádiumban tartanak. Célunk, hogy megtaláljuk azokat az édesanyákat és gyermekeiket, akik több figyelmet igényelnek, illetve, hogy kiemeljük azokat, akik a szülés utáni segítő programokból a legtöbbet profitálhatnak."  – mondja az eredményeket bemutató tanulmány első szerzője, Sheila Marcus.

A kutatók szerint azon kismamáknak, akik terhesség alatt megtapasztalták a depresszió tüneteit, célszerű szakember segítségét kérni. Megjegyzik, hogy a segítség, illetve a szülés utáni szoros anya-gyermek kapcsolat fokozza a gyermekek idegrendszerének fejlődését és csökkenti a stresszhormonok szintjét.