„Az emberek azt gondolják, jobban megértik egymást a jó barátaikkal, mint az idegenekkel, ez azonban nem így van. A jelenséget ’közeli kommunikációs torzítás’-nak nevezzük.” – mondta Boaz Keysar, a Chichagói Egyetem munkatársa.

A kutató munkatársaival 24 házaspárt vizsgált. Arra kérték őket, üljenek egymásnak háttal, és magyarázzák el egymásnak néhány nem egyértelmű kifejezés jelentését. Az eredmények kiértékelésekor azt tapasztalták, hogy a résztvevők többsége túlbecsülte a kommunikációja sikerességét.

„Amikor a feleség azt mondja hogy ’Milyen meleg van idebent’, és azt szeretné, hogy a férje kapcsolja be a légkondicionálót, minden bizonnyal meglepődne, ha tudná, hogy szavait a párja félénk romantikus utalásnak tartja – mondja a kutatás vezetője, Kenneth Savitsky. – Noha a legtöbben azt várták, hogy kiderül, a házastársukkal jobban kommunikálnak, mint idegenekkel, valójában semmi különbséget nem találtunk a két eset között. Ez mindenkit megdöbbentett, mivel a hozzánk közel álló személyekkel sokkal magabiztosabban beszélgetünk.”

Savitsky szerint „néhány pár valóban egy hullámhosszon van, de azért nem annyira, mint gondolják. Egyszerűen nem gondolnak már arra, hogy a másik szemszögéből is megvizsgálják a dolgokat, mivel azt gondolják, elég közel állnak egymáshoz.”

A kutatók szerint a társunkkal és a barátainkkal létrejött kommunikációs probléma gyökere az, hogy azt hisszük, belelátunk a másikba. Így aztán kevésbé értjük meg egymást, mint azt elvárnánk.