Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

Azt gondoljuk, készen állunk a gyermekvállalásra, miközben a gyermekkorban szüleink részéről elszenvedett, majd felnőttkorba magunkkal „cipelt” traumák, a lelkünk mélyén eltemetett, lezáratlan vagy fel nem dolgozott konfliktusok miatt a tudatalattink hevesen tiltakozik? Esetleg az jelent gondot, hogy már-már túlságosan görcsösen akarjuk azt a babát, és emiatt nem jön össze? A lelki faktor vitathatatlanul lényeges tényező a fertilizációs és a megtermékenyülési folyamatban, a psziché reprodukciós kapcsolata nagyon fontos szempont.

A meddőség nem egy végleges állapot, hanem az esetek többségében a reprodukciós rendszer megfelelő kezelésekkel orvosolható betegsége, amelynek nem feltétlenül csak organikus, hormonális, illetve genetikai okai lehetnek. A meddőség sok más betegséghez hasonlóan – még ha kisebb százalékban is – lelki eredetű, azaz pszichoszomatikus is lehet. A külvilági ingerek, az életünk során bennünket érő negatív pszichés hatások, a tudatalatti (belső félelmeink, megoldatlan konfliktusok), sőt mi több, akár a felénk támasztott társadalmi, családi elvárások (a családalapítás kapcsán belénk nevelt viselkedési normák) is befolyásolhatják testünk-lelkünk működését, valamint az agyi, s általa a reprodukciós folyamatokat. Mindezek a férfiaknál kihathatnak a gyermeknemző képességre, illetve nőknél fertilitási zavarokat okozhatnak. Elsőként vegyünk górcső alá két gyakori esetet.

Mindenáron való igyekezet

Anna (30) és Péter (32) még az egyetemen ismerték meg egymást, szerelem volt első látásra. Tökéletes volt köztük a testi-lelki összhang, a romantika még évek múltával sem illant el kapcsolatukból, szerelmük nem halványult. Házasság után egy évvel döntötték el, boldogságuk egy csöppséggel lehetne még teljesebb. Miután fél év elteltével sem jött össze a baba, úgy gondolták, biztosra mennek: kezdetben akkor voltak együtt, mikor megkívánták egymást, mígnem a szexuális együttlétek lassan mindennapos, szinte már kötelező programként szerepeltek napirendjükben…

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >> [1]

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha a pár a szexuális aktivitásra irányuló, belülről fakadó vágy hiányában van együtt., a szexuális élet egy idő után kényszeressé vagy rutinszerűvé válik, ami kihathat a mindkettejük pszichéjére is. Egyikük – leginkább a férfi – görcsös, merev lesz, hogy a másik kedvében járjon, akinek pedig megrögződésévé válhat a gyerekprojekt. Szintén kihat a lelki állapotra, ha az együttléteket egy adott időponthoz, a peteérés, illetve a tüszőrepedés idejére igazítják. A kényszeres próbálkozások a párkapcsolatnak sem tesznek jót, s a gyermeknemzés esélyei is csökkenhetnek.

A meddőség pszichikai okainak feltárásában Dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta segített nekünk. „Amit fontos kihangsúlyozni, hogy a meddőség lelki okait számba véve nem különíthetjük el teljesen a férfi és női oldalt egymástól, mert a szexuális életben, melynek gyümölcseként megfoganhat a közösen vágyott gyermek, a két oldal együtt működik. Mikor megjelennek nálam a párok, a leggyakoribb, hogy elsősorban a hölgyek jönnek el. Ebből is arra lehet következtetni, hogy az erősebb nem képviselői kevésbé kérnek segítséget: a férfiak inkább egyedül próbálják megoldani problémáikat, visszahúzódnak és magukban őrlődnek, vagyis egyfajta passzív ellenállásban fejeződik ki a problémájuk. Így többnyire a párjuktól kapok olyan információkat, melyekből el lehet indulni.”

A régóta tartó sikertelen próbálkozás a férfiaknál gyakran teljesítménykényszerhez vezethet, ahogyan Dr. Süli mondja, a szeretkezés a pár kötelező programjává válik – mindenféleképpen együtt kell lenni, muszáj a gyereket összehozni. Ha pedig a hőmérő is szerepet kap, a férfi teljes mértékben elveszheti a vágyat, így a „kényszermunkaként” megélt együttlétek általában nem vezetnek eredményre.

A szexuális együttlétek hormonális háttere is érdekes szempont lehet. Talán csak kevesen tudják, hogy ha az együttlét során a szex nem párosul vággyal, akkor bizonyos hormonok nem termelődnek, ami a teherbeesés esélyét nagymértékben csökkenti.

„Ilyen esetekben azt javasoljuk a párnak, hogy próbáljanak meg az együttlétekhez olyan körülményeket teremteni, egy csipetnyi romantikát, spontaneitást, esetleg valami újszerűt becsempészni, hogy a kényszeres próbálkozásokból fakadó feszültséget valamelyest oldani tudják. Próbálják meg felidézni kapcsolatuk korábbi éveit, amikor még az egymás iránti érdeklődés volt elsősorban a szexuális élet motivációja, s ha egy kicsit jobban el tudnak lazulni, akkor az olyannyira vágyott közös gyermek könnyebben összejöhet, mint azt esetleg gondolták volna” – magyarázza a doktornő.

Gátlás vagy stressz okozta meddőség?

Egy feltevés szerint pszichés gátlás kizárólag a nők esetében hathat ki a termékenységi folyamatra, míg a férfiaknál a lelki tényezők, illetve a stressz „mindössze” merevedési problémát eredményezhet, ami azonban nem tévesztendő össze a férfi meddőséggel. Ezzel szemben mások úgy vélik, hogy a stressz hatására a férfiaknál is felléphet fertilizációs probléma: megszűnhet a spermiumképződés. Elgondolkodtató eset például az, amelyben egy amerikai szövettanász kegyelemre váró, de végül mégis kivégzett halálraítéltek heréit vizsgálta meg, amelyekben az ondótermelésnek jelét sem látta. Valójában melyik vélemény áll közelebb az igazsághoz?

„Amit biztosan tudunk, hogy a nők esetében van kölcsönhatás a két tényező, a stressz és a reprodukciós rendszer között, ugyanis az agyműködés és a tüszőrepedés között létezik közvetlen összefüggés” – kezdi Dr. Vereczkey Attila főorvos.

„Nagyon érdekes, hogy a nők reprodukciós rendszere miként viselkedik háborús környezetben: a második világháború idején például, amikor bombázták a városokat, a nők menstruációja teljesen leállt. Ami a férfiakat illeti, véleményem szerint a lelki tényező (például az önbizalomhiány) és a stressz elsősorban a férfi szexuális teljesítményére hatnak: a nemi vágy csökkenhet, illetve ha az illető pszichésen mélyponton van, depressziós, gyakorlatilag megszűnik a szexuális aktus utáni szexuális inger. Ennek következtében hónapokkal később a spermaképzés, ha nem is véglegesen, de leáll” – részletezi a doktor.

A szakember az amerikai szövettanász kutatásainak eredményeire vonatkozóan nem tud olyan publikált tudományos eredményről, amely alátámasztaná, hogy a spermaképzés zavarában a pszichés hatások ilyen mértékben közrejátszottak volna, a kérdést azonban szerinte nagyon izgalma, és az összefüggést nem tartja elképzelhetetlennek. „Miért állítanánk be a férfiakat egy szexuális értelemben folyamatosan egy szinten lévő, megtermékenyítésre képes gépezetnek vagy eszköznek, ami csettintésre működik, és a megfelelő spermát a megfelelő helyre juttatja? – teszi fel a kérdést Dr. Vereczkey.

A szexuális gátlások, az önbizalomhiány kialakulásában sajnos a médiának is komoly szerepe van: a mai modern társadalomban erősen sugallják az emberek felé, milyen szexuális teljesítőképességűnek kell lennie egy férfinek vagy egy nőnek. Ám ennek mintáit meghatározni és széles körben kommunikálni nagy felelősség. Hányszor és milyen hosszan kell együtt lenni egy párnak – napjában kétszer, s az aktusnak órákon keresztül kell tartania –, ezt halljuk mindenhonnan, miközben tudjuk, átlagban percekről van csak szó. Ennek következtében nagy a nyomás az embereken, mert azt hiszik, nekik is úgy kellene teljesíteniük, mint amit a magazinokban vagy riportokban olvasnak-látnak, s frusztrálva érzik magukat, ha ez a gyakorlatban náluk másként működik. A lelki tényező tehát egyértelműen kihathat a reprodukciós képességre, például oly módon, hogy ezek a folyamatok lelassulhatnak.

Ha az egyikük mégsem akar gyereket

A lélek szerepe kétségtelenül nagyon fontos az egész reprodukciós folyamatban, legyen szó akár felvállalt, akár ki nem mondott problémákról, dilemmákról. Képzeljünk el egy olyan kényes szituációt egy pár esetében, mikor egyikük nem akar gyereket, vagy legalábbis nem az aktuális párjától. „A klinikai gyakorlatban volt már rá példa, hogy a rendelőnkben ült együtt egy pár, keresve a meddőség okait, miközben egyikük titkolt érzéseit nyíltan felvállalva elmondja nekünk, hogy ő igazából nem is jelenlegi párjától akar gyereket, mert mást szeret, esetleg még mindig régi szerelméhez kötődik. Ha ez már tudatosul is az illető hölgyben vagy férfiben, csak nem meri kimondani, akkor miért is nem lehetne ennek az egész rendszeren végigmenő hatása?” – kérdezi a főorvos úr.

„Egy hölgy például fél évig járt pszichoterápiára – veszi át a szót Dr. Süli Ágota –, mert dilemmája volt, hogy valóban az a férfi való-e hozzá, akit választott, s mikor végre eldöntötte, hogy tőle szeretne gyereket, akkor spontán terhes lett. Ugyanezen folyamatok játszódhatnak le egy férfi esetében is.”

Az apaság aspektusai

Ha egy férfi lelkileg mélyponton van, nem csupán párja szülői, élettársi alkalmasságát kérdőjelezheti meg – hogy tőle akar-e gyereket, és ha megszületik a gyermek, kitart-e mellette –, de a saját maga alkalmasságát illetően is elbizonytalanodhat, például hogy elég érett-e az apasághoz, hogy el tudja-e tartani majd a gyermeket és a családot. Ezekről a férfiak többnyire egyáltalán nem beszélnek, nem kérnek – még szakembertől sem – segítséget, mert azt gondolják, ezt nekik maguknak kell megoldaniuk. Ezek a dilemmák is tudnak funkcionálisan zavarokat okozni.

Az apaság aspektusával szemben támasztott kétségeknek és félelmeknek több oka is lehet, melyek a férfiak nemzőképességét befolyásolhatják. Csak néhányat említve:

• Lelkileg- érzelmileg nem érett meg az apaságra. Még ha nem is vallja be magának, lelke mélyén tudja, hogy ő valójában egy felnőtt gyerek.
• Rossz mintákat kapott gyermekként a családtól, a szüleitől. Milyen volt az édesapjával, édesanyjával való kapcsolata.
• A gyermek születését követően a férfi szabadsága, élettere korlátozva lesz.
• Anyagi okok miatti bizonytalanság.
• Félelem az esetleges mellőzöttség miatt.

A bizonytalan férfi tarthat attól, hogy a gyermek világrajövetelét követően a választott nő életében egy lépéssel hátrébb kerül a gyerekkel szemben. Amikor egy férfi párt, feleséget választ magának, a kettőjük kapcsolata arról szól, hogy teljes mértékben egymásra figyelnek. A nők gyakran elkezdenek anyáskodni férjük felett, anyás attitűdöket vesznek fel – kikészítik reggelente az inget, a cipőt, a meleg ételt, reggelivel és frissen főzött kávéval indítják párjukat útnak a munkába. A gyermek megszületésekor a nő gyermeke anyjává válik ténylegesen, a férfi ebből viszont azt érzékeli, hogy párja „anyai” gondoskodása hirtelen megszűnik: elfelejti a reggeli kávéját kikészíteni, az ingjét kivasalni.

„Mindez lelki káoszt eredményez benne, s így nem tudja a közös gyermek meglétét örömmel megélni. Ez főként olyan anyás férfiaknál fordulhat elő, akik nagyon ragaszkodnak a mamájukhoz, esetleg fordítva: akiket a mamájuk nem engedett igazán felnőtté válni, akiket egészen a felnőtt korukig kísértek, vagyis az önállóságukban korlátozták. Ez az eset leggyakrabban csonka családokban történhet meg, ahol az „overprotecting” mama egymaga nevelte egy szem fiát (fiait), akiket túlzottan védett mindentől”– mondja Dr. Süli Ágota pszichiáter. A szülő- gyermek kapcsolat általában ad egyfajta mintát a gyermekvállaláskor, útravalót, mely egyúttal félelmet is szülhet a jövővel kapcsolatban. Az ilyen típusú, bizonytalan férfi sokszor azon dilemmázik, hogy elvegye-e a nőt feleségül, akit – elvileg – szeret, vagy inkább maradjon otthon a gondoskodó mama mellett. Ha pedig végül az előbbit lépi meg, akkor ismét jön a dilemmázás, hogy merjen- e gyereket vállalni.

Apák és fiúk

Gyermekként a férfi édesapjával való kapcsolata felnőttkorban a férfias tulajdonságokat hozza elő és erősíti fel. Ha jó volt köztük a kapcsolat, vagyis az apai minta pozitív karaktervonásokból tevődik össze, az nagy segítséget jelenthet: elősegíti a pozitív önértékelés kialakulását, hogy majdan ő is jó édesapja lehet saját gyermekeinek.

A deviáns magatartások – Magyarországon például az alkoholizmus – viszont komoly problémát jelenthetnek a párkapcsolatban, valamint családalapításkor. Ha alkoholista apa nevelte a gyereket, akit folyamatosan, válogatás nélkül ütött- vert, mikor részeg volt, akkor a gyermek férfikorban félénk, visszahúzódó lehet. Apjával kapcsolatban mindvégig nagyon erős szorongás lesz jelen az életében, és nagyfokú önbizalomhiánnyal fog küszködni, ami végül oda vezet, hogy a férfiasságát is megkérdőjelezi saját maga előtt.

Ha az ilyen típusú férfi hozzá hasonlóan szorongó nőt vesz el feleségül, akkor a bizonytalanság akár a szexualitásra is kiterjedhet. A férfiaknál is előfordulhat számtalan személyiségbeli és pszichés ok, ami aztán kihat későbbi életükre, illetve a nemzőképességre, de ezek csupán egy bizonyos százalékban eredményezhetnek meddőséget, az organikus okok jóval nagyobb arányban jelennek meg.

A férfi meddőség mint lelki teher

Szilvia (30) párja, András (38) meddő, miatta nem lehet közös, természetes úton fogant gyermekük. Ez nagyon sok dilemmát, a férfi esetében önértékelési problémát okoz a párkapcsolatban és a családban. András teljes mértékben összeomlott, mikor kiderült, hogy őmiatta nem válhat valóra vágyuk. A házasságuk mélypontra jutott, Szilviának döntenie kellett: vállalja-e az életet férjével, akitől soha nem lehet gyermeke? Vállaljanak-e egy lombikbabát vagy esetleg adoptáljanak egy gyermeket? Ha a lombik mellett maradnak, akkor titokban tartsák-e ismerőseik előtt, vagy a későbbi félreértések és állandó hazugságok elkerülése végett inkább vállalják fel, hogy a gyermek biológiai apja nem András, hanem egy donor apa? Mindez nagyon sok kérdést vet fel a hétköznapokban, igazán próbára teszi a párok életét.

Ami a férfi meddőséget illeti, hiába élünk nyitottabb világot, a férfi viselkedési modellekhez nem nagyon illik, hogy míg a nő reprodukciós értelemben egészséges és erős, a férfi gyenge, törékeny s alkalmatlan az utódnemzésre. Az e teher miatt elviselendő nyomás, a belülről kisugárzott negatív állapot szemmel látható a meddő férfiakon: folyamatos belső harcot vívnak önmagukkal – „én erre nem vagyok képes”, „meg tudom-e tartani ezt a nőt”, „meddig marad mellettem”. „Ilyen esetekben mikor hozzánk fordul segítségért egy pár, a hölgy az ösztrogéntúlsúlytól kivirulva érkezik, szinte minden porcikájából azt sugározva, hogy gyermeket szeretne, miközben a férj szinte elsüllyedne a szégyentől. Ez nem kell, hogy így legyen!” – hangsúlyozza Dr. Vereczkey Attila.

„A lelki harcok megvívásában, a döntések meghozatalában, a tudattalan tartalmak tudatossá tételében a párok segítségére van klinikánkon az analitikus terapeuta, aki az analízis módszerével segít a férfinak és a nőnek feldolgozni ezt a terhet. Hosszas beszélgetés(ek)re van szükség, amíg egy páciens eljut odáig, hogy saját maga meghozzon egy döntést, melyet utána képviselni tud párja, illetve saját maga előtt is, és döntése egy egész életen át végig kíséri. Az előbb felvázolt esethez visszatérve, az időfaktor is egy jelentős tényező a nő esetében, mert van egy hölgy, aki teljesen egészséges, és úgy határoz, kitart szerelme mellett, egy bizonyos idő elteltével már nem tud gyermeket vállalni, s mindeközben a kapcsolatuk mégis zátonyra fut. A házasságok sajnos egyre kevésbé egy életre szólnak (ma már a kapcsolatok több mint 50%- a válással végződik)” – mondja Dr. Süli Ágota.

Hogyan lehet akkor meghozni a döntést, „bevállalni” a lépést, elviselni és leélni az életet ezzel a tudattal? Mindez állandó feszültséget okoz: „Jól döntöttem- e?”, „Ez az én utam?”, „Lemondok- e arról, hogy legyen gyerekem?”. Hogy miként döntenek az emberek ilyen esetekben, nem általánosíthatunk – minden ember másként éli meg ugyanazt a dolgot. Szilvia kitartott párja mellett, és vállalták azt, hogy egy donor apától szülessen meg gyermekük.

Bízzuk specialistára!

A meddőségnek egyszerre több oka is lehet, illetve sok esetben egy párnál közös a probléma: például a férfinak nem megfelelő a spermaképe és herevisszere van, emellett a munkahelyén tartósan fokozott stressznek van kitéve, ami miatt lelkileg mélyponton van. Ezzel egy időben a nő PCOS- szindrómával küzd, ami a hormonháztartás zavarát jelenti, a petevezetői pedig egy régi gyulladás következtében nem jól működnek.

„Kijelenthetjük, hogy lényegében van egy hihetetlenül bonyolult viszony-, illetve szerkezeti rendszer, melynek minden egyes pontján lehet egy felmerülő probléma, ami az egész működését boríthatja: ha a rendszer bármely pontja megsérül, az egész sérül. Képletesen fogalmazva, egy Forma1-es autóval sem lehet célba érni vagy a versenyt megnyerni, ha a motor rosszul van beállítva, vagy ha csak egy aprócska csavar ki van lazulva, vagy a fék van elkopva, de úgy sem, ha a pilóta sincs top formában.” – magyarázza a főorvos úr.

„Ebből kifolyólag mi komplex módszerrel dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egyszerre több szakember kezeli a páciens problémáit. Így az előbb szemléltetett példánál az utóbbi problémát kezelheti a nőgyógyász, a többit azonban jobb az adott szakterületek specialistáira, pszichoterapeutára vagy andrológusra bízni. A párokat nem küldjük el egyből a lombikprogramra, mert az a célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legkevésbé megterhelő módon, a lehetőséghez képest a legolcsóbban, és szakmailag a legeredményesebb módon oldjuk meg a páciens problémáját. Ez nem mindig nőgyógyászati út, lehet, hogy egy endokrinológiai gyógyszer felírása vagy a megoldatlan lelki problémák feltárása és megoldása is elég” – mondja Vereczkey doktor.