A korábbi kutatások a specifikus étrend-kiegészítők, például a kalcium, a D-vitamin szerepét vizsgálták a csontritkulás alakulásában, ugyanakkor a tudósokat nem igazán foglalkoztatta, hogy az étrend egészében miként hat a csonttömegre.

„Az emberek azonban élelmiszert fogyasztanak, nem pedig különálló tápanyagokat – jegyezte meg Lisa Lansetmo, a montreali McGill Egyetem kutatója, aki kollégáival posztmenopauzális korban lévő nők, valamint ötven feletti férfiak sorsát követte egy sokéves vizsgálatban. A kutatók az élelmiszerekben lévő tápanyagoknak az élelmiszer tömegéhez viszonyított mennyiségét jelző „tápanyagsűrűség” és a csonttörések kockázata közötti összefüggéseket vizsgálták. A magas tápanyagsűrűségű étrendben rengeteg zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, babfélék és sok hal szerepelt.

Általánosságban a kutatók úgy találták, hogy nők esetében minden 40 százalékos kalóriabevitel-növekedés, amely zöldségekből, gyümölcsökből és más magas tápanyagsűrűségű élelmiszerekből származik, 14 százalékkal csökkenti annak a valószínűségét, hogy az illető a következő 10 év során csonttörést szenved. Ez a megállapítás még a csonttömeg, a csontsűrűség, a dohányzás, valamint a D-vitamin és kalcium bevitelének hatását figyelembe véve is helytállónak bizonyult.

Hasonló tendenciát figyeltek meg a férfiak esetében is, ám a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.

Mint Langsetmo rámutatott, a mostani kutatás nem bizonyítja ugyan, hogy a tápanyagokban gazdag étrend megelőzi a csonttöréseket, ám az egészségesebb táplálkozás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kockázatát csökkentve jótékonyan hathat a csontozat állapotára is.