A Cardiffi Egyetem kutatói 366 ADHD-val élő, 5 és 17 év közötti gyerek genomját hasonlították össze több mint ezer, egészséges gyerek genetikai állományával. A tudósok egy, az agyi fejlődéshez köthető DNS-szakaszra összpontosítottak, amelyet korábban kapcsolatba hoztak már az autizmussal és a szkizofréniával is.

Az elemzésből kiderült, hogy az ADHD-s gyerekeknél gyakoribbak voltak egyes DNS-szakaszok ismétlődései és hiányai is. Ezek az úgynevezett kópiaszám-változások szétzülleszthetik a gének szokásos tevékenységét. A változást a hiperaktív gyerekek 14 százalékánál, míg a kontrollcsoportban lévőknek csak 7 százalékánál mutatták ki. A tanulási zavaros gyerekek 36 százalékánál a kromoszómákban is találtak eltéréseket.

Anita Thapar, a kutatás egyik résztvevője hangsúlyozta a The Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányban, hogy eredményeik egyelőre csak európai származású gyerekekre vonatkoztak, és a genetikai vizsgálat diagnózis felállítására vagy kezelés elkezdésére még nem alkalmas.

„Nagy az esély arra, hogy a környezet módosítja ezeket a géneket” – emelte ki kommentárjában Peter Burbach, az Utrechti Egyetem molekuláris idegtudomány professzora, aki szerint az ADHD-t kiváltó genetikai eltérések egy napon visszafordíthatóvá válhatnak.

Philip Asherson, a King's College London molekuláris pszichiátria professzora úgy véli, a hiperaktivitás kiváltó okai között a környezeti hatások nagy szerepet játszanak, és a zavar gyógyításához még sok mindent meg kell tudni a szóban forgó génekről, valamint arról, miként befolyásolják az agy fejlődését.