A cellulitet 1973-ban írta le először Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgező bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

A Ronsard által adott név a köznyelvbe hamar cellulitiszként vonult be – a latin hangzású utótag (-itisz) szinte mindenkiben súlyos gyulladás képzetét kelti, amelynek feltétlenül gátat kell vetni, és persze kezelni kell, mielőtt még nem késő. A hamburgi egyetemi klinika professzora szerint azonban ez tévhit.

"A cellulitet betegségnek tartani egyszerűen marhaság – nyilatkozta Matthias Augustin a Süddeutsche Zeitungnak. Valójában a bőrben lévő kötőszövet ártalmatlan, legfeljebb csak optikailag zavaró meggyengüléséről van szó, amely csaknem mindig nőknél jelentkezik, mégpedig az évek során szinte mindenkinél".

Orvosi szempontból a narancsbőrt az idézi elő, hogy a bőr alatti zsírszövet behatol a felsőbb bőrrétegekbe, amelynek rostjai oszlopszerűen tartják össze a zsírrészecskéket. Az eredmény: durva pórusos mintázatú, szinte szemcsés bőrfelület – mint a friss narancs esetében. Ráadásul nagy mennyiségű kötőszöveti nedvesség gyűlik össze a bőr felső rétegeiben, ami megváltoztatja a zsírszövet felépítését.

Érdekes módon 1973 előtt senkit nem izgatott a cellulit, pedig akkor is létezett, azóta viszont a nők kétségbeesnek a narancsbőr láttán, utálják saját combjukat, és hisznek a sok sarlatánnak, akik azzal hitegetik őket, hogy megszabadítják őket az esztétikai hibától. Kár a kidobott pénzért – mondja Augustin professzor. Először is: a kötőszövet változásainak jelentős hányadát genetikai hajlam idézi elő, ezek nem kezelhetők. Másodszor: a cellulit kezelésére ajánlott terápiák többsége nem állja ki a gyakorlati próbát: a Journal of the American Academy of Dermatology 2010 tavaszi kiadása több mint 50 eljárást vett górcső alá, és közülük egyetlenegy sem segített a problémán.

Ennek dacára virágzik a narancsbőr ellen segítséget ígérő iparág: a haszontalan terápiák története során még egyetlen egy sem hozott annyi pénzt művelőinek, mint e kitalált betegség kezelése. A cellulittól "megszabadító" krémek, zselék, olajok, vitaminok, pakolások, elektromos kezelések, vákuumterápiák éves forgalmát ötmilliárd dollárra becsülik a világon.