Az orvostudományi alapkutatások egyik fontos területe, a genetikai vizsgálatok az utóbbi években sok újdonsággal szolgáltak. A genetika mind jobb ismerete ma már lehetővé teszi, hogy bizonyos betegségek és bizonyos gyógyszerek esetén a kezelőorvos a legjobb gyógyítást választhatja az adott személy számára. A gyógymód kiválasztásában a különböző kezelési módokra különbözőképpen reagáló betegek korai felismerése hozhat hatalmas változásokat.

Az elméleti ismeretek bővülése elindult, most a klinikai orvoslás feladata az, hogy ezeket az adatokat az egyén, az egyes betegek gyógyításában is fel lehessen használni. Ha kiderül például, hogy valaki genetikai tulajdonságai miatt valamelyik gyógyszermolekulát másképp bontja le, mint a többség, akkor számára vagy más adagolási módszerre van szükség, vagy más kezelési módot javasolt választani.

Margaret A. Hamburg és Francis S Collins tanulmányát e kérdésről a világ legtekintélyesebb orvosi hetilapja, a New England of Medicine közölte. Az egyik szakértő az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Ellenőrző-Engedélyező Hatóságának (FDA) képviselője, a másik az Egyesült Államok Egészségügyi Intézetének igazgatója. Ennek jelentőségét az adja, hogy a genetikai diagnosztikai vizsgáló eljárásoknak az engedélyezése az FDA tevékenységi körébe tartozik, a használatukra vonatkozó irányelvek kidolgozása pedig a legfőbb egészségügyi irányítás feladata.

A szakértők cikkükben felvázolják a személyre szóló gyógyítás lényegét, annak jelentőségét, hogy a betegek számára a leghatékonyabb gyógyszer, leginkább optimális adagját rendelhesse az orvos a legjobb időben. Hangsúlyozzák, milyen nagy felelőssége van ebben a folyamatban az egyes kutatóintézetek mellett azoknak a cégeknek, melyek ezen a területen dolgoznak.