Tizennégy év születéseit vizsgálta David Ludwig, a bostoni Gyermekkórház kutatóorvosa és Janet Currie, a New York-i Columbia Egyetem közgazdász. Egy anya több újszülöttjét is összehasonlították, hogy kiküszöböljék a nagyobb születési súly genetikai okait, és nem vették figyelembe a császármetszéssel született kisbabákat, valamint a 39 hétnél kevesebb, vagy 40 hétnél tovább tartó terhességeket. Így mintegy 500 ezer kismama több mint egymillió gyermekének adata gyűlt össze.

A kutatók „koherens összefüggést” mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és a gyermek születési súlya között: a kismama minden egyes többletkilója 7,35 grammal növelte az újszülött súlyát. A várandósság alatt több mint 24 kilót hízó kétszer nagyobb valószínűséggel hoztak világra 4 kilós vagy még nagyobb súlyú gyermeket, mint azok, akik mindössze 8-10 kilóval lettek súlyosabbak.

„Mivel a nagy születési súly előrejelzi a jövőbeli testtömegindexet (BMI), ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás hosszú távon növelheti a gyermek elhízással összefüggő betegségeinek kockázatát” – vonták le a következtetést a tanulmány szerzői, az asztmát, a különféle allergiákat és a daganatos betegségeket említve a várható egészségügyi problémák között.

Korábbi tanulmányok szerint az elhízással a cukorbaj, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a szélütés és az ízületi gyulladás veszélye is fokozódik.

Az amerikai Orvostudományi Intézet 11-16 kilóban határozta meg a terhesség alatti egészséges súlygyarapodást. Az eleve túlsúlyos kismamák esetében 6,8-11 kilós hízást, a kövér kismamáknál 5-9 kilós súlynövekedést tart ajánlatosnak.