Korábbi kutatások már kimutatták a stresszes munka és a szívbetegségek összefüggését, de az eredmények többnyire férfiakra korlátozódtak. Egy 15 éven át tartó vizsgálatban több mint 12 ezer dán ápolónő munkakörülményeit, az őket érő terhelést mérték fel kutatók.

A tanulmány lezárásáig tartó időszakban az ápolónők 1,13%-a került infarktus miatt kórházba, és további három százalékukat ápolták koszorúér-betegség egyéb tünetei miatt.

Azok az ápolónők, akik saját megítélésük szerint lelkileg nyomasztóbb munkát végeztek, 25 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, mint azok, akik jól megbirkóztak a munkahelyi gondokkal.

A különbség még kifejezettebb volt erős pszichés stressz esetén. Azoknak a nővéreknek, akik roppant nehezen tudtak úrrá lenni a rájuk nehezedő lelki nyomáson, 50 százalékkal nagyobb lett az infarktuskockázata, mint a lelkileg kiegyensúlyozott társaiknak.

A statisztikai értékelésben a kutatók a többi, ismert kockázati tényezőt – köztük a dohányzást, az életmódot – is figyelembe vették. Ezzel kapcsolatban egy fontos összefüggést emeltek ki: a pszichés tényezők kedvezőtlen hatása az 51 évesnél fiatalabb nővéreknél érvényesült, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a kor előrehaladtával más rizikótényezők hatása erőteljesebben érvényesül.