A Kölni Egyetem szakembereinek eredményei szögesen ellentmondanak az eddig általánosan elterjedt nézeteknek. Korábban ugyanis az volt a vélemény, hogy a különösen szenvedélyes szurkolás szívritmuszavarokkal, illetve a szívinfarktus fokozottabb kockázatával jár.

A 2006-os – éppen Németországban tartott – világbajnokság után brit kutatók azt mutatták ki, hogy a stadionokban, illetve otthon a képernyő előtt a normálisnál jóval több volt a szurkolás okozta szívbetegség.

A kölni egészségügyi szakértők szerint a brit tanulmányban foglaltak gyanakvóvá tették őket, és arra a döntésre jutottak, hogy a négy évvel ezelőtti eseteket egy reprezentatív minta alapján újból megvizsgálják. A vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy brit kollégáik megállapítása nem felel meg a valóságnak, azaz a szívbetegségek fokozottabb kockázata nem áll fenn.

Németországban a fociláz tetőpontjára hágott, és a szurkolók nagy többsége az ország válogatottját legalább az első három közé, ha nem világbajnoknak várja. Ehhez pedig kész hozzátenni apait-anyait, és szívvel-lélekkel szurkol. A szakemberek tanulmányaira pedig alig hederít, legyen az akár vészjósló brit, akár megnyugtató német vélemény.