Kétszer többet szív a magyar dohányos

A dohányzás számtalan betegség kialakulásában játszik szerepet, ezzel pedig becslések szerint évente mintegy 3 millió ember haláláért felelős világszerte. Magyarországon a világátlagnál kétszer több cigarettát szívnak el. Magyar orvostársaságok a május 31-ei Nemdohányzó Világnap kapcsán szigorúbb dohányzásellenes szabályozást szorgalmaznak.

A dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős. E tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek.

Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglistán dobogós helyre került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál évente. A dohányzással összefüggő betegségek a halálesetek mintegy húsz százalékát teszik ki, évente 30 ezer ember halálát okozva, akik átlagosan nyolc évvel élhetnének tovább, ha felhagynának káros szenvedélyükkel.

A Magyar Kardiológusok Társasága a többi orvostársasággal karöltve az eddigieknél jóval szigorúbb, radikálisabb szabályozást szorgalmaz a dohányzás és az annak következtében kialakuló megbetegedések visszaszorításáért – hangsúlyozta dr. Tóth Kálmán, az MKT főtitkára.

Ahogy azt a főtitkár elmondta, a pozitív változást kezdeményező szervezetek az általuk aláírt megállapodásban leszögezik: „Szükségesnek tartjuk a dohányzás szigorú tilalmát a munkahelyeken és minden vendéglátóipari egységben (meleg- és hidegkonyhai üzemegységek, büfék, stb). Szükségesnek tartjuk továbbá – éppen a dohányzás „megelőzése” érdekében –, hogy a dohánytermékeket a speciális, csak erre a célra szolgáló szaküzleteken kívül más kereskedelmi egységekben csak a vásárlók számára nem látható helyen és módon (pl. csukott szekrényben tárolva) lehessen tartani.”

A „keményebb” szabályozás nem számít újdonságnak az Európai Unió több államában sem, hiszen számos uniós ország vezetett be a közelmúltban olyan korlátozásokat, amelyek a dohányzás visszaszorítását célozzák, holott az ottani helyzet jóval kedvezőbb képet mutat a magyarországinál.

Hazánkban a 14 éven felüliek egyharmada számít rendszeres dohányosnak, míg ez az állítás a 18 éves fiatalok közel felére igaz. Ráadásul 30 éves kor alatt egyre többen válnak rabjaivá ennek a káros szenvedélynek.