A testünket körülvevő levegő hőt von el tőlünk; az ember a táplálékkal felvett energia mintegy hetven százalékát fordítja 37 fokos testhőmérséklete fenntartására. Minél nagyobb a testfelületünk, annál több energiát kell a fűtésre szánni; márpedig a fizika törvényei szerint a kicsi, kerek testek felülete viszonylagosan kisebb, mint a nagy, megnyúltaké.

Kutatók Elmar Schlich vezetésével a Size Germany elnevezéssel 2007-2008-ban zajlott nagyszabású vizsgálat adatait vizsgálták, amelyben 12 ezer német állampolgár méretét rögzítették – írta a Die Welt című német lap internetes kiadása. A vizsgálat 188 résztvevőjéről modern, háromdimenziós szkennerek által szolgáltatott adatokból a szakemberek avatárokat állítottak elő, amelyek segítettek a hőháztartás megértésében.

Mint kiderült, a túlsúlyosak úgynevezett specifikus testfelülete – azaz a testtömeghez viszonyított tényleges testfelülete – akár ötven százalékkal is kisebb lehet, mint a soványaké. Az előbbieknek tehát kevesebb energiát kell fűtésre fordítaniuk, mint az utóbbiaknak, azaz a táplálékkal bevitt energia kisebb részét égetik el e célra.

Schlich szerint eddig a testfelület szerepét alábecsülték a diéták sikerét illetően. A használatban lévő, általa pontatlannak megítélt testtömegindex (BMI) [0] helyett ő felülettömeg-index (AMI) bevezetését szorgalmazza, amelynek segítségével egyénre lehetne szabni a diétákat.