A német Intézet a Minőségi és Gazdaságos Egészségügyért (IQWiG) kutatása során több mint hatvan olyan esetet gyűjtöttek össze, amikor információk terjedését akadályozták az orvostudományban. Különösen az új gyógyszerek kedvezőtlen vizsgálati eredményeinek elhallgatása gyakori.

Kilencven, az Egyesült Államokban engedélyezett gyógyszer elemzéséből kiderült, hogy ezeket összesen kilencszáz tanulmányban vizsgálták, de még öt évvel az engedélyeztetés után is a tanulmányoknak csupán negyven százaléka került nyilvánosságra. Ha az eredmények napvilágot is láttak, akkor is csak részben. „Az eredményeket gyakran sokkal pozitívabban mutatják be, mint amilyenek valójában voltak” – jelentette ki Beate Wieseler, a bonni intézet gyógyszerértékelési részlegének vezetője.

A kutatók hangsúlyozták: ennek a gyakorlatnak az elszenvedői gyakran a betegek, és ez különösen akkor igaz, ha elhallgatják a kudarcokról szóló jelentéseket. „Ennek eredményeképpen az orvosok és a páciensek olyan eljárásokat és terápiákat alkalmaznak, amelyek a valóságban feleslegesek vagy egyenesek károsak” – mondta Wieseler.

A kutatók feltételezései szerint például az 1980-as években szívritmuszavarokra felírt gyógyszerek emberek tízezreinek halálát okozták, mivel a veszélyes mellékhatások lehetőségére nem figyelmeztettek.

Az egészségügyben történelmi hagyománya van a titokzatoskodásnak – olvasható a tanulmányban. Miután például a Chamberlen fivérek a XVII. század elején felfedezték a szülészeti fogót, az eszközt több mint három generáción át alkalmazták utódaik, de családi titokként őrizték. Senki sem tudja, hány anya és gyermeke hunyt el szülés közben csak azért, mert más szülészek nem ismerték az új felfedezést.

A kutatók a páciensek védelme érdekében törvényi szabályozást követelnek, hogy minden klinikai tanulmány eredménye könnyen és teljes terjedelmében elérhető legyen.